Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)
Ikvai-Szabó Emese: Tárgyak, vágyak, tények. Múzeumszociológiai felmérés Szentendre múzeumaiban
Csoport (oszlop %) AmosAnna Barcsay Czóbel Ferenczy Kmetty Kovács M. Skanzen Vajda L. 1 legalsó 4,3 3,8 7,1 18,2 12,5 2 8,7 14,3 18,8 4,5 7,1 18,2 3 30,4 30,8 28,6 12,5 18,2 7,1 12,5 36,4 4 13,0 23,1 25,0 22,7 21,4 12,5 9,1 5 17,4 26,9 21,4 6,3 13,6 42,9 25,0 18,2 6 8,7 11,5 14,3 18,8 18,2 7,1 25,0 9,1 7 8,7 3,8 7,1 18,8 14,3 12,5 8 9,1 9 legfelső 8,7 7,1 4,5 37.C: A látogatók szubjektív jövedelmi helyzete (jövedelem-létra) múzeumonként A Kmetty Múzeumban található a "legalsó" két jövedelmi csoport relatív többsége, 22,7%, míg a "legfelül lévők" a Vajda Lajos és az Ámos-Anna gyűjteményekben adtak választ a kérdésekre. (8,7-9,1%) 4.2. MÚZEUMSTATISZTIKAI ÉS DOKUMENTUMELEMZÉS A dokumentum-elemzésbe bevont elsődleges források a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága alapdokumentumai és éves beszámolói voltak. Az alapokmányokból kiderül, hogy a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 17 önálló intézmény, míg a vizsgált többi múzeum a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága fenntartásában működő, nem önálló gazdálkodású közgyűjtemény. A tulajdonosi jogokat ezen intézmények esetében a Pest megyei Közgyűlés gyakorolja. A továbbiakban a dokumentum-feldolgozás ezen intézményi körre (és a Pest megyei közgyűjteményekre) terjed ki és koncentrál. 4.2.1. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának éves beszámolói 4.2.1.1. Formai elemzés A Múzeumigazgatóság beszámolóinak szerkezete az elmúlt öt év alatt lényegében nem, tartalmilag - elsősorban a szakmaiság irányában tett erősítő lépések dokumentálására - némileg változott. Ezt mutatja az okmányok fejezetelésének, a fejezetek terjedelmének, helyeinek, stb. változása a hat év alatt. Megjegyzendő, hogy 1992.-ig "Jelentés", azóta "Beszámoló" készült, amelyet az Igazgatóság a Pest megyei Önkormányzathoz terjeszt fel. A beszámoló elutasításáról nincs információ. A beszámolók szerkezete szöveges, szerkezetileg igen, formailag nem kötött. A beszámolókat adattáblák, diagramok, ábrák nem bővítik, kivéve a pénzügyi gazdasági rész lajstromait és kimutatásait. A beszámolók terjedelme a hat év alatt két és félszeresére nőtt, 21 oldalról 51 oldalra. Az 1995. évi beszámoló számítógépes szerkesztése miatt lényegesen és arányosan több információt tartalmaz, mint a korábbi, hagyományos szerkesztésű okmányok. Ha a beszámolók belső szerkezetéből, az alfejezetek terjedelméből hangsúlybeli változásokra lehet következtetni, (?) akkor elmondható, hogy a vizsgált időszakban történtek bizonyos változások. A kiemelkedő fontosságú eseményeket, történéseket 1993. óta külön bevezető gondolatsor fogja össze. Ezek terjedelme némileg csökkent. A tudományos munka - mint főfejezet - a hat év alatt terjedelmében több, mint kétszeresére - 8 oldalról 19 oldalra - nőtt, A dinamikus növekedés 1992 - 1993 közt volt tapasztalható, azóta a bővülés lassul. Mára (1995.re) arányaiban a tudományos munka fejezet alfejezetei átalakultak. Az 1990. évben a legnagyobb 329
