Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)
Farkas Rozália: A Szentendrei Ipartestület története
"Fürst Samu 62 ... büntetlen szentendrei lakos terheltet az 1922. évi XII. t.c. 127. / 1. pontjába ütköző azon kihágási cselekmény alól, mely szerint nevezett iparengedély nélkül bognár munkákat végzett másoknak pénzért, felmenti. Indokok: Feljelentő kihallgatása alkalmából bejelentette, hogy az ipartestületnél felvett jegyzőkönyv téves, mivel ő Fürst ellen nem tett feljelentést, csupán annak alkalmazottja ellen. Az annak idején jegyzőkönyvbe vett panasza sem feljelentés volt. Janicsek Ferenccel szemben sem tud bizonyítékokat állítani, mivel csak egy esetről tud, azt is csak hallomásból. Minthogy így a feljelentésben foglalt állítás bebizonyítható nem volt, terhelt felmentendő volt. Janicsek ellen pedig eljárás nem indítható." 63 Az ipartestület szakmai ügyeinek intézése során igyekszik a tagok számára kedvező lehetőségeket elérni. Vonatkozik ez elsősorban az anyagbeszerzésre, mely különösen az első világháború idején életbevágó az iparosok számára. 1918. február 18-án a város polgármestere felszólítja az ipartestületet, hogy cipésztagjaival igazoltassa, hogyan használták fel a Bőrelosztó Bizottság által kiutalt talpbőröket és egyéb bőrneműeket, készítsen részletes kimutatást, melyik cipész, kinek, milyen áron készített cipőt. Az intézkedésre azért került sor, mert előfordult, hogy a cipészek nem csak helybelieknek, hanem vidékieknek is dolgoztak. A polgármester ezt megengedhetetlennek tartja "oly viszonyok között, mikor a helybeli szegényebb néposztály gyermekeinek felruházásánál könyöradományokat kellett igénybe venni". 64 Közli az ipartestülettel, hogy a bőrök elosztásáról a jövőben személyesen fog intézkedni. Az ipartestületnek még több gondot jelent a férfi és női szabóknak cérnával való ellátása. Hiába ostromolja a pamutközpontot cérna kiutalására, eredményt nem ér el. A pamutközpont 1918. május 10-i levelében közli, hogy a 32.775 méter cérnára szóló kiutalást nem tudja teljesíteni, mert a teljes készlethiány miatt kénytelen volt a cérnakiszolgálást teljesen beszüntetni. A szentendrei iparosok viszont egymás után nyújtják be panaszukat az ipartestülethez, mert nyersanyag hiányában nem tudnak dolgozni. Érthető elkeseredésük, hiszen a háború ellenére sok megrendelést kapnak. Az 1918-as évben 7 férfi, illetve női szabó összesen 34 öltöny, 4 fiúöltöny, 3 felöltő, 40 női ruha, 13 lánykaruha, 20 blúz, 15 kosztüm, 10 női kabát, 1 lánykakabát, 1 szoknya, 4 pongyola elkészítésére kap megrendelést. 65 1919. december 18-án az ipartestület hirdetményben teszi közzé, hogy az iparkamara értesítése szerint a Magyar Technológiai és Iparművészeti Múzeumban minden hétköznap délelőtt szakemberek állnak a kisiparosok rendelkezésére, akik az anyagbeszerzéssel kapcsolatos ügyekben felvilágosítást adnak. 1920. március 21-i levelében az ipartestület jelenti a kézmű- és kisipari biztosnak, hogy megalakult a Szentendrei Ipartestület Anyagbeszerző és Értékesítő Hitelszövetkezet. Egyúttal kéri, hogy a Szentendrén élő 162 iparos részére utaljon ki anyagot, elsősorban falitéglát, cementet, tetőcserepet és a gépekkel dolgozó iparosoknak benzint, mert a nélkül áll a műhelyekben a munka. I92O. szeptember 8-án az elöljáróság 10 hordó petróleum kiutalását kéri a szentendrei iparosok részére műhelyvilágításra. Az ipartestület többször sürgeti az iparkamaránál és az Iposznál, hogy kedvező feltételű hiteleket szerezzen a kisiparosok részére. Amikor a kormány 1933-ban végre intézkedik erről, nem sok köszönet van benne. A szentendrei iparosokkal Mójus Péter főjegyző ismerteti az 19ЗЗ. november 20-i rendkívüli közgyűlésen a belügyminiszteri leiratot, illetve a hitelakció feltételeit. Ez szerint az állam 120.000 pengővel járul hozzá a hitelakcióhoz, ebből Szentendre város részére mindössze 400 pengő jut, a város hajlandó ugyanannyival hozzájárulni. A 800 pengő 2/3 része a kisiparosoknak, 1/3 része a kiskereskedőknek jutna kölcsönként 6 és 1/2 %-os kamattal fél évi törlesztésű idővel. A közgyűlés határozata: 250
