Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Farkas Rozália: A Szentendrei Ipartestület története

A tanoncok iskolai oktatása sok súrlódást okoz az ipartestület és a városi tanács között. Az ipartestület - a mesterek érdekét képviselve - igyekszik elérni, hogy a tanonc minél kevesebb időt töltsön távol a gyakorlati munkától. Többször fordul a városhoz a tanonciskola tanítási idejének megváltoztatása érdekében. 1905-ben

50 állásfoglalást kér az iskolaszék által megállapított tanítási idővel kapcsolatban. A városi tanács határozata értelmében a tanítási idő a téli hónapokban d.u. 5-7-ig, a nyári hónapokban 6-8-ig, vasárnap d.e. 1/2 8-10-ig tart. 1928. március 24-i levelében azt kéri, hogy az építőipari tanoncok részére a nyári hónapokban d.u. 6 órakor kezdődjön a tanítás és csak a téli hónapokban /november-március/ kezdjék d.u. 4 órakor. Indoka: "Az ipartestület elöljárósága elismerve az iparosok jogos panaszait, amennyiben az iparos tanoncát napközben a munkáról kénytelen az iskolába elengedni, mi az iparosra anyagi kárral jár, másrészt a tanonc az iskolalátogatással szakmabeli kiképeztetésétől elvonatik."

51 A kérést az év folyamán többször megismétli az ipartestület, míg a polgármester 1928. november 15-i levelében elutasítja azzal az indokkal, hogy "a fennálló rendelkezések értelmében a tanítás este 7 órán túl nem terjedhet. Ennélfogva az a kérelem, hogy a tanonciskola a kőműves- és ácstanoncok részére 6 órakor kezdődjék, keresztül nem vihető, mert ez esetben az este 9 óráig tartana".

52 Még nagyobb gondot jelent az iparosok számára az 1921. évi LIII. t.c. által előírt kötelező leventeoktatás, mely rendszeresen elvonja a tanoncokat a munkától. A szentendrei testnevelési vezető 1924. szeptember 10-én levelet intéz az ipartestület elnökségéhez: "Tudomásomra jutott, hogy több iparos méltatlankodik a testnevelési órák megtartása miatt, jobbanmondva, hogy az ifjakat a tanonciskolán kívül is még két napon elvonjuk a munkától. Figyelembe véve a mai nehéz megélhetési viszonyokat stb., azon módosítást eszközöltem a tanrenden, hogy a testnevelési órák ugyanazon a napokon lesznek megtartva, amikor a tanoncórák tartatnak,"

53 vagyis szerdán és pénteken 2-4-ig a helybeli sportpályán, vasánap 2-4-ig a városháza udvarán, ahol tűzoltási kiképzést kapnak. A levente-foglalkozás alól még a mester közbenjárására sem kaphat felmentést a tanonc. 1925. március 3-i levelében az ipartestület elöljárósága továbbítja a város polgármesterének Kallós Károly panaszát, aki a város testnevelési vezetőjétől mentesítést kért tanoncának a március 1én 8 órakor kezdődő Jókay-ünnepségről, mert a kora reggeli órában a sütőiparban nem tudja nélkülözni tanoncát. A testnevelési vezető elutasította a kérést, a kialakult vita során megsértette az iparost. Az ipartestület - jogosnak ítélve Kallós Károly kérését - elégtételt kér részére, mivel "józan és elegendő intelligenciával bíró iparosként ismeretes".

54 A polgármester nem foglal állást a kérdésben, csupán azt válaszolja, hogy Kallós Károly a városházán ismételje meg panaszát, mert "a városi tisztviselők ellen irányuló panasz felvételére és továbbítására az ipartestület nem illetékes."

55 A polgármester 1927-ben mégis kénytelen állást foglalni a levente-foglalkozások ügyében. Az ipartestület ügyésze és 18 tagú iparos küldöttség keresi fel és orvoslást kér az elmérgesedett vitában. A polgármester 1927. szeptember 27-i, az ipartestület elnökségének írott levelében elismeri, hogy a rendszertelenség következtében sok iparost indokolatlanul büntettek meg, többen azonban valóban adtak okot a bírságolásra. A város testnevelési vezetőjével közösen hozott határozat szerint: "... mindazokat az iparosokat, akik a levente tanoncok mulasztásáért, mint munkaadók nem tartoznak felelősséggel, felmenti a kirótt pénzbírság megfizetése alól. Ellenben akik ezért felelősséggel tartoznak, a bírságot végrehajtás terhe mellett megfizetni kötelesek, de csak annak, illetve az összbírságnak 10 %-át, arra való tekintettel, hogy ezt részben a rendszertelenség eredményezte. Ez egy olyan kivételes kedvezmény, amelynél nagyobb kedvezmény megadását a bizottság már nem tehette. Ezt is csak azért tette meg, hogy az iparosságot meggyőzze arról, hogy a felhozott sérelmeiket igazságérzettel igyekszik orvosolni és hogy ezzel is megkedveltesse velük a hazafias célú levente intézményt, amelyet nemcsak a városnak, hanem ezenfelül 246