Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Farkas Rozália: A Szentendrei Ipartestület története

A városi tanács korábban már ígéretet tett, hogy anyagilag támogatja az ipartestületi székház építését. Az ipartestület 1927. februárjában azt kéri a várostól, hogy a február 6-án tartandó táncmulatság után - melynek bevételét a székházra kívánják fordítani - ne kelljen vigalmi adót fizetni. A városi tanács a kérést elutasítja 1927. február 3-i határozatával: "Véghatározat" A Szentendrei Általános Ipartestületnek f. hó 6-án megtartandó táncmulatsága alkalmára a vigalmi adó elengedése iránt benyújtott kérelme nem teljesíthető. Megokolás: A vigalmi adó tárgyában alkotott, illetőleg módosított szabályrendelettel a város bevételi forrást keresett és a szabályrendelet ezen intenciójának megfelelően nem ismer - még méltányosságból sem - adóelengedéseket tartalmazó rendelkezést és éppen ezért a város tanácsa nem akarván precedenst alkotni, a kérelmet nem lehetett teljesíteni. Nem zárkózik el azonban a tanács attól, hogy a Szentendrei Általános Ipartestület által szándékolt székház felépítését, amennyiben az komoly stádiumba jut, hogy anyagi erejéhez mérten annak idején megtámogassa."^' A székházvásárlás és tatarozás során felmerülő költségekhez képest a város segítsége olyan kicsi, hogy az ipartestület vezetősége azt nem is tartja számon. Kitűnik ez a szentendrei ipartestület 1929. augusztus 10-én az ipartestületi székház ügyében készített jelentéséből is: 37 KERDES FELELET 1. Mikor alakult az ipartestület 2. Jelenleg hány tagja van? 3. Milyen tagdíjat fizet? 4. Hol tartja hivatalos működését? 5. Van-e saját háza? 6. Mennyiért vásárolta vagy építette? 7. Tartozik-e a ház árába? 8. Kinek és mennyivel? 9. Kapott-e segítséget, kitől, mennyit? 10. Milyen kamatot fizet a tartozás után? 10/a. Van-e az ipartestületben Iparos Kör, mivel támogatja a testületet? 11. Van-e jövedelem a székház után? 12. Mennyi a székház utáni jövedelme? 13. Ha a ház jövedelme nem fedezi a törlesztést, miből fedezi azt? 1891. 170 A tagok fizetnek évi 4 pengő tagdíjat, a testület nem tagja egy intézménynek vagy szövetségnek sem. A székházban lévő hivatalos helyiségben. Igen 1927. évben 3.200 pengő vételárért. Igen. A Szentendrei Hitelszövetkezetnek 2.200 pengővel. Senkitől sem. 14% Nincs. Nincs. A szolgának átengedett szabad lakás évi 200 pengő értékben. Semmi. Tagdíjak, szerződési díjak és segédlevél díjakból. 14. Van-e a testület székhelyén "népház", Nincs, milyen támogatással építették? 15. A testület esetleges megjegyzései. A ház tatarozására és helyiségek kibővítésére kamatmentes vagy olcsó kamatú kölcsön szükségeltetnék. Amikor az 1931. május 4-i elöljárósági ülésen Hayer Rezső indítványára az elöljáróság elhatározza az Iparoskör létrehozását, újabb probléma jelentkezik a székház ügyében. Az 1931. július 241