Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Farkas Rozália: A Szentendrei Ipartestület története

NÉHÁNY ÉV ZÁRSZÁMADÁSÁNAK VÉGÖSSZEGE Év Bevétel Kiadás Maradvány 1905. 1367,32 К 598,96 К 768,36 К 1906. 1400,13 К 658,46 К 741,67 К 1907. 1574,47 К 638,40 К 936,07 К 19П. 2195,54 К 1065,50 К 1130,04 К 1913. 2326,56 К 840,25 К 1486,31 К 1914. 3131,40 К

31 1944,92 К 1186,87 К . 1919. 5271,62 К 5271,62 К 1923. 135240,16 К 135240, - К 0,16 К 1924. 4561788, - К 4561788, - К Hivatali helyiség, székház A szentendrei ipartestület nehéz anyagi helyzetének következménye, hogy székháza nincs, illetve csak nagyon sokára, 1927-ben tud vásárolni. Addig lakásról-lakásra vándorol. Sajnos a hivatali helyiségek változása nem követhető egészen nyomon,

32 de néhány adat is jelzi az állandóan visszatérő problémát. Az 19ОЗ. január 11-i választmányi ülés bizottságot állít fel hivatali helyiségnek alkalmas lakás keresésére. Az 1903. feburár 5-i ülésen a választmány egyhangú határozattal elfogadja, hogy az Izbég utca 432. számú házban egy helyiséget bérelnek évi 100 Koronáért, de a bérbeadó kötelezi magát arra, hogy rendkívüli esetben több szobát is rendelkezésre bocsájt. A felmondási időt negyed évben határozzák meg. 1904. május 12-i választmányi ülés tárgyalja Baumgarten György háztulajdonos bejelentését, hogy az ipartestület által a házában bérelt lakás bérleti díját 40 Koronával felemeli, a választmány nem fogadja el az emelést, május 12-vel felmondja a lakás bérletét. Zauer János elnök felveti, hogy a római katolikus legényegylet ingyen adna az ipartestületnek hivatali helyiséget - az ajánlatot természetesen örömmel elfogadják. A legényegylet elnöksége azonban 1913- decemberében azzal a kéréssel fordul az ipartestülethez, hogy a legényegylet helyiségében bevezetett acetylén világítás kötségeihez az ipartestület 100 Koronával járuljon hozzá, az addig díjmentesen igénybevett lakás ellenértéke fejében és küldjön ki bizottságot, amely a további bérről tárgyal. Az ipartestület elöljárósága az 1913. december 16-i ülésén megszavazza a 100 Korona kifizetését, de a lakbérről tárgyaló bizottság megalakításáról nem hoz határozatot. Valószínű, hogy a megegyezés nem jött létre a lakbér ügyében, mert az 1914. április 3-i elöljárósági ülésen a jegyző jelenti, hogy a legényegyletnél lévő lakásból 1914. augusztus l-ig ki kell költözniök. Ismét bizottságot hoznak létre megfelelő lakás keresésére. Az 1914. május 13-i elöljárósági ülés csak többszöri szavazás után határoz úgy, hogy az Inotayféle /cím nincs/ ház I. emeletét veszi bérbe, az-első 3 évben 340 Koronáért, a következő 3 évben З60 Koronáért. Ezt a határozatot azonban az 1914. június 14-i elöljárósági ülés érvényteleníti. Valószínűleg ezután a várostól bérelnek lakást, mert az 1920. február 9-i rendkívüli választmányi ülés tárgyalja azt, hogy a város felmondta a testületi helyiség bérletét, új lakást keresnek, melyet a Fő utcán, *a Zauer-féle /volt Friedmann/ házban találnak meg, ahol elöl 2 szoba-konyha van, hátul 1 szoba-konyha, utóbbi éves bérleti díja 340 Korona, ha ezt nem tudja a tulajdonos kiüríteni, az ipartestülettől kért 800 Korona évi bérleti díjat 340 Koronával csökkenti. 239