Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)
Farkas Rozália: A Szentendrei Ipartestület története
"Az ipartestületnek végig kell kísérnie az iparost inaséveitol kezdve a legénysoron át az önállóság minden fázisán s az iparosnak éreznie kell, hogy van egy erkölcsi testület, amelyik őt nehéz helyzetekben is támogatja, amelyik számára kivezető utat talál a legsúlyosabb viszonyok közepette is, amelyik tanítja, felvilágosítja, ösztökéli, buzdítja, dicséri s mielőtt az élet küzdelmében elesik, a hóna alá nyúlva vezeti biztos menhelyre. Az ipartestületnek kell megkezdenie azt az oktató munkát, amelyik már a tanoncot megtanítja észszerűen kalkulálni, amellett a felszabadult segéd ismereteit szakadatlanul bővíti, az önálló iparos előtt feltárja azokat a lehetőségeket, újításokat, eljárási előnyöket, amelyekkel a kisiparos is észszerűen /racionális termelés/ tud valamit előállítani s a gyáriparral szemben is megállja a helyét." Az ipartestületi intézmény gyakorlati munkáját egy átlagosnak mondható városi ipartestület, a Szentendrei Ipartestület történetének, tevékenységének áttekintésével kívánjuk bemutatni. A Szentendrei Ipartestület megalakulása, alapszabálya A Szentendrei Ipartestület alapszabálya 1891. szeptember 20-án készült, a kereskedelmi miniszter 1892. augusztus 10-én hagyta jóvá. 10 Az alapszabály az 1884. évi XVII. t.c. alapján, a helyi adottságok figyelembe vételével készült és az alábbiakat tartalmazza: „A szent-endrei ipartestület alapszabályai l.§ Czím. A testület czíme: a szent-endrei ipartestület. Székhelye: Szent-endre; pecsétje szent-endrei ipartestület 1891. 2.§ Czél. Az ipartestület czélja: a testületi tagok között a rendet és egyetértést fenntartani; az iparosok közt fentartandó rendre irányuló működését támogatni, az iparosok érdekeit előmozdítani, s őket haladásra serkenteni. Ez okból gondoskodik arról: a/ hogy az iparosok és tanonczok vagy segédek közt felmerülő súrlódások és vitás kérdések elintézésére békéltető működés biztosítassék; b/ hogy a tanonczok ügye rendeztessék; c/ hogy segély pénztárak létesüljenek; d/ hogy az iparosok anyagi érdekeit szövetkezetek által előmozdítsa; e/ hogy a munka közvetítése, és a szállóügy a testület által rendeztessék. 3.§ Hatósági feladat. Az ipartestület az 1884.évi XVII. t.-cz. 127. §-a alapján a hozzátartozó iparosokra és segéd személyzetükre nézve mindazon teendőket végzi, amelyeket az 1884. évi XVII. t.-cz. 59-110. §-ai értelmében az elsőfokú iparhatóságnak kell végezni. Ez okból: a/ a hatóságokat az iparügy tekintetében kellően tájékoztatja és figyelmét főleg kiterjeszti arra, hogy: b/ tanoncznak csak a törvényes kort elért gyermekek vétessenek fel írásos szerződés meHett; hegy az tanonczát iparában oktassa, templomba és iskolába járassa, s jó bánásmódban részesítse. A tanviszony befejeztével a tanoncznak bizonyítványt ad, miért is ellenőrzi a tanviszonyt, annak tajtamát, esetleg felbontását. A területén alkalmazott tanonczokról az 217
