Ikvainé Sándor Ildikó szerk.: Néprajzi, történeti és múzeumszociológiai tanulmányok a Ferenczy Múzeumból (Szentendrei Múzeumi Füzetek 1. Szentendre, 1996)

Schleininger Tamás: Várospolitikai koncepció dr. Antolik Arnold: „Mi volt Szentendre és mi lehetne” című „célkitűzési kísérlete” nyomán

as években bukkantak rá dr. Antolik Arnold polgármester villájának építésekor /!/. Az építkezésnél jelen volt Trautmann Rezső építész, ő figyelt fel a virágra és egy botanikus barátjával határoztatta meg a rózsát, amelyet azóta világszerte Rosa Sancti Andrea /Szentendrei rózsa/ néven ismernek. Később még néhány kertben találtak hasonló vadrózsát." 49./ PETHŐ Zsoltné Németh Erika, i.m. 56. Idéz a KTJKV 1933. 4082. számából. 1933-ban a "Pismáni utak" elnevezésekor a Barackos útból induló, az egész hegyet átfogó, a város határáig vezető fontos út a Cseresznyés út nevet kapta. Pontosan így jelölte ki a képviselőtestület az utcát: "Az Antolik villa felé vezető út." 50./ PETHŐNÉ Németh Erika, i.m. 43- A cseresznye után a legjelentősebb mennyiségben a barackot termesztették. Pismány és Petyina hegyoldalain a kajszi- és őszibarackfélék száma több, mint 4.000 db. 51./ PETHŐNÉ Németh Erika, i.m. 77. A gesztenye inkább a pomázi Kőhegy alján és Visegrád környékén ismert, ahol évszázadokkal ezelőtt hatalmas gesztenyeerdőt telepítettek. 52./ DÓKA Klára, 1981. 120-121. Idéz: A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája I. kötetből, Bp. 1897. 350-351. Noha Antolik Arnold nem foglalkozik az állatállománnyal, engedtessék meg nekünk, hogy ismertessük az 1895-ös adatokat: - szarvasmarha 498 darab - ló 296 darab - szamár 1 darab - öszvér 1 darab - kecske 171 darab - sertés 296 darab - juh 7.558 darab - méh /család/ 56 darab 53./ PETHŐ Zsoltné Németh Erika, i.m. 134. Idéz Szentendre város KTJKV 1922. 5286. számából. 54./ PETHŐ Zsoltné Németh Erika, i.m. 67. 55./ G.SIN Edit, 1979/b.31. 56./ PETHŐ Zsoltné Németh Erika, i.m. 53-54. 57./ HORLER Miklós - munkatársak: Sallay Marianne, Kuthy Sándor: Szentendre, Műszaki Könyvkiadó, Budapest I960. 44. 58./ PmL IV. 1404. e. 869. 59-/ PmL V. 3111/1886; 3887/1888 60./Pm: V. 371. 4140/1888 61./ U.o. 1206/1888 62./ G.SIN Edit, 1979/b. 50. 63/ DR. BOROS Lajos, stb. i.m. 56. Mivel a vázlatok nem iskolatörténeti kronológiát akartak felállítani, valószínű, hogy hiányosak is. 64./ A református egyháztanács ülésének hivatalos szövege. FMD 82.37.1.7. FMA 2656.92. Tudomásunk szerint a felsőmezőgazdasági iskola sajnos csak terv maradt... 65/ G.SIN Edit, i.m. 21. Idéz a képviselőtestület 1897. dec. 30-i és 1899- nov. 9-i ülésének jegyzőkönyvéből. PmL V. 371. 66./ DÓKA Klára, 1981. 111. Idézi: Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monográfiája II. 76. Bp. 1876-77 с munkáját. 67./ PETHŐ Zsoltné Németh Erika, i.m. 79. 68./ A képviselőtestület 1886. november 27-i jegyzőkönyve. PmL V. 371. 69/ DR. BOROS Lajos és munkatársai publikációja szerint a helyiérdekű vasút már 1887-ben megindult; Pethő Zsoltné Németh Erika könyvében csak 1888-ban. 70. G.SIN Edit, i.m. 44. 71./ PETHŐ Zsoltné Németh Erika, i.m. 176. Idéz: a Szentendre város KT 1895. 3083. számából. PML: Ugyanott megtudhatjuk, hogy a visegrádiaknak nem volt szerencséjük Szentendrével a közlekedés terén, ugyanis 1906-ban Parti Lajos magánmérnök benyújtott egy javaslatot Szentendre városának a Budapest-Szentendre192