Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)

Régészet - Merczi Mónika: Római kori fibulák Perbálról és Zsámbékról

STUDIA COMITATENSIA 35.- A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE 13. változat = okorági típus (Kát. 39) A zsámbéki 39. számú, egytagú, felső húrozású, tám- lappal ellátott fibula (7. tábla 3) fejrésze sajátos alakítású: kezdeti szakasza kúpos, hátsó fele elkeskenyedik, ovális keresztmetszetű. Ilyen alakítású fejrész az úgynevezett okorági típusú, Dél-Pannoniában elterjedt, egy- vagy kéttagú, egygombos, erősprofilú fibulákat jellemzi. Innen a változat elsősorban a délebbre, illetve kele­tebbre fekvő tartományokba jutott el.98 Előfordulása a fő elterjedési területtől északra, így már Pannónia északkeleti részében is szórványosnak tekinthető. A párhuzamok alapján a zsámbéki fibula tagolt vagy tagolatlan kengyelgombbal, magasan boltozott, erősen ívelt testtel, háromszögletes vagy trapéz alakú, átlyu­kasztott vagy kitöltött tűtartóval egyaránt készülhetett. A változat használati idejét az 1. század közepe és a 2. század közepe közötti időszakra teszik.99 Okorági típusú fibula Budaörsről nem ismert, Érden viszont egy fejrész nélküli töredék szolgáltatott bizonyítékot a változat északkelet-pannoniai jelenlétére.100 A ki­dolgozás alapján egy zsámbéki lábrésztöredék (Kát. 40 = 7. tábla 4) esetében sem kizárt, hogy ez a fibula is a változathoz tartozott. 14. változat = Almgren 83 (Kát. 41) A 41. számú perbáli fibula (2. tábla 8) az eddig bemu­tatott egygombos, erősprofilú fibulákkal ellentétben már kéttagú, és nem rendelkezik támlappal. A hiány­zó rugót - részlegesen vagy teljesen - a kiszélesedő, peremei mentén lesarkított, trapéz keresztmetszetű fejrész fedte be. A fibula kengyelgombja egyszeresen tagolt, félköríves, hátsó korongszerű része erősen ki­emelkedik. Egyenes vonalú, V-alakú bekarcolásokkal díszített lábrészének felső oldalán gerinc húzódik, kez­deti szakaszának keresztmetszete ötszögletes, végét rézsútos állású, kúpos gomb zárja le. A téglalap alakú, középmagas, középszéles tűtartó kitöltött. Északkelet-Pannoniában a támlap nélküli egygom­bos erősprofilú fibulák közül többnyire olyan változa­tokat viseltek, amelyek Almgren 83. és 84. formáinak felelnek meg.101 Mindkét forma közös sajátossága a test 98 Bojovic 1983:35; Cocis 2004: 51-52; Busuladzic 2010:52-53; Merczi 2016a: 83. 99 Bojovic 1983: 36; Cocis 20 04: 53; Busuladzic 2010: 54; Merczi 2016a: 83. 100 Merczi 2016a: 75, 83, Kát. 38. 5. tábla 3. 101 Merczi 2014:22-23. i°2. Merczi 2014:16. 103 Merczi 2014:17. 104 Merczi 2014:11,17, Kát. 16, 2. tábla 7 (Bajna); Merczi 2014:11,17, Kát. 15,2. tábla 6 (Bajót). 105 Merczi 2014:11,17, Kát. 17, 2. tábla 8. 106 Merczi 2014:17. 107 Merczi 2014:17-18. 108 Pannóniái előfordulás: Merczi 2014: 18-19, további irodalommal. Újabban közzétett leletek: Bartus-Borhy-Delbó et al. 2015, 41,43, Kát. 1-2, 25. tábla 1-2. Budaörs: Merczi 2012: 486, Kát. 54, 4. kép 8. Érd: Merczi 2016a: 75, 83-84, Kát. 40-41,5. tábla 7-8. 109 Merczi 2014: 20, további irodalommal. teljes hosszában végighúzódó gerinc, aminek következ­tében a fej- és lábrész egyaránt háromszögletes kereszt­metszetű. Noha a perbáli fibula fejrészéről hiányzik a gerinc, tagolt kengyelgombja alapján inkább Almgren 83-as formájához áll közelebb.102 A fibula párhuzamai egyelőre nem ismertek. A perbáli fibula az Almgren 83-as formával való azonosítás és a kéttagúság alapján a 2. században készülhetett, de azon belül egyelőre nem lehet pontosabban keltezni.103 15. változat - Almgren 83 (Kát. 42) A 42. számú zsámbéki fibula (7. tábla 5) ugyancsak támlap nélkül, 2x5 csavarulatos, felső húrozású ru­góval készült. A rugó felé szélesedő fejrészének olda­lai íveltek, keresztmetszete ovális. A félköríves, csak a fibulatest felső oldalára kiterjedő kengyelgomb tagolt, középső eleme korongszerűen kiemelkedik. Lábrészé­ről mindössze annyi állítható meg, hogy felső oldalának középvonalában gerinc húzódott, így keresztmetszete háromszögletes volt. Azonos alakítású fejrésszel és kengyelgombbal jelle­mezhető fibulákat Bajnáról és Bajótról már ismerünk.104 A bajóti fibula rugója több (2 x 6) csavarulatból áll, a bajnai lelet pedig a fibulák lábrészéről is szolgáltat adatokat. Ez alapján a zsámbéki fibuláról is feltételez­hető, hogy lábrésze egyenes vonalú, vége felé keskenye- dő volt, felső oldalának díszítése peremet szegélyező, valamint kettős vonalból álló, V-alakban összefutó barázdákból állt. Ez utóbbiak a kengyelgomb mögött, illetve középen helyezkedtek el. A láb végét rézsútos ál­lású, rövid, hengeres nyélen ülő gömbölyded gomb zárta le. Azonos alakítású lábrész Dorogon is előkerült.105 Az előző fibulához hasonlóan ezek a fibulák is Alm­gren 83-as forma egy sajátos változatának tekinthetők, amelynek képviselői egyelőre csak egy szűkebb terü­letről (Északkelet-Pannonia) ismertek.106 A kéttagúság alapján ezt a változatot is a 2. századra kell helyezni. 16. változat = Almgren 84 (Kát. 43-46) Mindkét település leletanyagában előfordulnak olyan töredékek (Kát. 43-46 = 2. tábla 9; 7. tábla 6—8), ame­lyek háromszögletes keresztmetszetű fej- és lábrésszel, tagolatlan, félköríves, csak a fibulatest felső oldalára kiterjedő kengyelgombbal, a láb végén rézsútos állású, kúpos, csúcsos végű gombbal, trapéz vagy téglalap alakú, magas, keskeny vagy középszéles, kitöltött tű­tartóval jellemezhetők. Ezek a fibulák az egyszerűbb felépítésű, ugyancsak támlap nélküli, egységes kivitelű Almgren 84-es formával azonosíthatók. A párhuzamok alapján a perbáli és zsámbéki fibulák is a rugó felé háromszögletesen kiszélesedő, díszítetlen fejrésszel, rö- videbb, általában 2x4 csavarulatos rugóval készültek.107 A változat Pannónia egész területéről, így Budaörs­ről és Érdről ismert.108 Használati ideje a 2. századra (és esetleg a 3. század elejére vagy első felére) tehető.109 A 2. századi használatot erősítik meg az érdi leletek, amelyek a Hadrianus-Antoninus-kori 297. számú 87

Next

/
Thumbnails
Contents