Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)

Régészet - Ottományi Katalin: Késő kelta–kora római településrészletek Perbálon

OTTOMÄNYI KATALIN: KÉSŐ KELTA - KORA RÓMAI TELEPÜLÉSRÉSZLETEK PERBALON

kerámiát még nem igénylő, vagy megfizetni nem tudó rétegéről van szó. A legkorábbi szórvány, egygombos, erősprofilú fibula típus használata is kezdődhetett a késő kelta periódusban, a noricumi-pannoniai két- gombos fibulák pedig Augustus—Claudius-koriak.141 Abszolút kronológiát nehéz mondani. A kelta kerámia egyrésze a LT D, periódusra (kemence), többsége pedig az LT D,_, időszakra tehető (Kr. e. 1. század-Kr. u. 1. század első fele).

Kelta-római átmeneti időszak (Claudius-Flavius-kor)

A fent említett kelta jellegű edények mellett már kevés római kerámia, főleg festett edény, kevés agyagmázas kerámia is feltűnik. Az objektumok 38%-a (14 db) tartozik ide. A pontosabb keltezésben az érmek és a fibulák segítenek. A legkorábbi Divus Augustus érem (Kr. u. 14-37.) terminus post quem értéke alapján akár egy fél évszázaddal későbbi is lehet. A másik, a Iulius— Claudius dinasztia idejére keltezhető érem nem itt a 9. lelőhelyen, hanem a vele összefüggő, délebbre fekvő 4. lelőhelyen került elő. Lehet kicsit korábbi is (Kr. e. 23-Kr. u. 54). A korszakba tartozik még Nero érme is. Az egygombos, erősprofilú fibulák (86. obj. és szórványok) némelyike is erre a korai időszakra, a Claudius- Flavius-korra tehető.142 143 A római foglaláskor jelentek meg a noricumi-pannoniai szárnyas fibulák is. A 70. objektum áttört korongfibuláját idegen, nyugati eredetű asszony viselte az 1. század 2. felében.

Kora római kor (1-2. század fordulója)

Az objektumokban már jóval több a római áru, néha import edények, illetve ezek utánzatai is megjelennek. Leggazdagabb a 66. ház, ahol az amphora töredék mellett egy Flavius-Traianus-kori sigillata is előfordul. Kérdés, hogy a sigillata a ház használati idejét vagy a feltöltését keltezi-e. E periódushoz tartozik a szórvány Domitianus-érem (Kr. u. 90). Az ugyancsak szórvány Hadrianus-érem jelezheti a korszak végét, vagy már inkább az újabb időszak kezdetét, a villagazdaság megépülését. A bennszülött viseletre jellemző egygombos, erősprofilú és noricumi-pannoniai szárnyas fibulák mind az 1., mind a 2. században használatban voltak. Az egyetlen szórvány, trombitafejű fibulát bennszülött nő vagy férfi egyaránt viselhette a 2. században. A feltárt objektumok 19%-a sorolható ide.

Legkésőbbi lehet a kelta jellegű kerámiát nem, tegu- lát viszont tartalmazó 18. gödör, melynek feltöltése már esetleg a Hadrianus-Antoninus-korban történt. A római kori település tehát egy kb. egy évszázada itt élő, eraviszkusz népességhez tartozó falu folytatásaképpen jött létre.

A feltárt kora római település mindenképpen a kőépítkezés előtti időszakhoz tartozott. Figyelembe véve a pannoniai sigillata forgalmat, s azt, hogy a feltárt objektumokból egyetlenegy Traianusnál későbbi sigillata sem került elő, a teleprészletet a Perbál, Kukoricadom- bi-dűlőben négy évszázadon át fennálló, római település legelejére, az 1. század közepétől a 2. század első harmadáig keltezhetjük. A római villagazdaság viszont a telepnek ebben a korai szakaszában még nem létezett. Lakosságát elsősorban az a kelta (eraviszkusz) népesség alkotta, amelyet a rómaiak itt találtak a foglaláskor, és amely szép lassan beleolvadt a római provincia életébe. Ezt a képet színezte néhány idegen a Birodalom nyugati feléből, illetve germán területről.

B. Perbál, Zsidó-földek (14/4. lh.)m

A Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága 2007 tavaszán próbaásatást (09/45 hrsz.), 2009 tavaszán szakfelügyeletet, majd leletmentést végzett Perbál, Zsidó-földeken (09/44 hrsz.), a tervezett iparterület egyik épületének és bevezető útjának a helyén (20. tábla).144

Magyarország régészeti topográfiája kőépítkezés nélküli, római kori telepet jelez itt, a belterülettől délre, két kis patak összefolyása közötti dombháton. Mintegy 700-800 m hosszan kerültek elő a felszínen 2—3. századi cserepek (szélesség: kb. 230 m). Összetartozhatott a 9. lelőhelyen feltárt villagazdasággal.

2007-ben, útépítés és közművesítés előtt, egy ÉK- DNy irányú, 5 méter széles sávot tártunk fel, kb. 100 méter hosszúságban. A feltárás szerint a római telepet déli oldalon egy mély árok határolja, majd északra, a patak felé haladva, 8 római objektum került elő. Köztük két ház, a többi gödör.145 146 Az út folytatása észak felé már kívül esik a lelőhely térképen bejelölt határánál, így további feltárást nem végezhettünk. Bár a felszínen gyűjtött leletek, terra sigillaták stb. alapján kiderült, hogy északra még folytatódik a lelőhely a patak túlsó partján is, elér a műútig (Perbál-Budajenő), és minden bizonnyal összeér az út túloldalán található római villagazdasággal (9. lh.: Kukorica-dombi-dűlő; 1. tábla)/1'

141 Ltsz. 2008.2.2.27; kétgombos, noricumi-pannon szárnyas fibula (ltsz.: 2008.2.4.5. és 2008.2.4.11).

142 Almgren 68. típus: SzFM ltsz. 2008.1.58.154; 2008.2.4.2; 2008. 2.4.26; 2016.22.4.6.

143 A római kori telep összeér az MRT 7:14/3. számon nyilvántartott őskori (neolit, bronzkor) lelőhellyel. Nyilvántartási szám: 11063.

144 Ottományi 2007c: 257; Ottományi 2010: 306.

145 Összesen 19 objektumot tártunk fel, többsége bronzkori gödör volt a dombtetőn.

146 A két regisztrált lelőhely között sem az MRT, sem a későbbi hatástanulmány (Archaeosztráda, Virágos Gábor) nem jelöl lelőhelyet, pedig a 2009-ben gyűjtött felszíni leletek alapján a két lelőhely biztosan összeér. így sajnos a műút és az iparterület között létesített bekötőút teljes hosszában nem végezhettünk se feltárást, se szakfelügyeletet.

48