Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Szemle - Milosevits Péter: Szentendre szebb múltja – belülről nézve (Szofrics Pál: Képek Szentendre – és a szerbség – történetéből)
MILOSEVITS PÉTER: SZENTENDRE SZERB MÚLTJA - BELÜLRŐL NÉZVE (SZOFRICS PÁL: KÉPEK SZENTENDRE - ÉS A SZERBSÉG - TÖRTÉNETÉBŐL) 3. kép: A Husvik Lázár által vezetett Korona szálloda és kávéház Szentendrén, a századelőn (Szerb Egyházi Múzeum, Kép és emlékezet adatbázis) felhasznált szerb, orosz és német nyelvű szakirodalmat, a főszöveget végjegyzetekkel látja el. Előadásmódja nem szorítkozik egyszerű adatközlésre, a karácsonyi szokásokat az ünnepi naptár időrendjében sorakozó kis képekben eleveníti fel átélhetően és szakszerű részletességgel (például a karácsonyi kalács díszítésének leírásában). Bőséggel idézi az ünnep eseményeihez kapcsolódó dalokat, imákat, mondókákat és hiedelmeket. Az eközben előfordidó speciális szerb szavak és kifejezések a magyar kiadásban az eredeti mellett közölt fordításban vagy értelmező magyarázattal ellátva szerepelnek. A komparatisztikai megközelítés kétszintű: néprajzi szempontból Szofrics más tájak folklórjával veti össze a szentendrei karácsonyi szokásokat, vallástörténeti szemszögből pedig igyekszik rámutatni a kereszténység felvétele előtti korból származó mozzanatokra. A modern összehasonlító vallástörténet talán igazolja, talán cáfolja Szofrics egyes megállapításait, ám dolgozata mindenképpen értékes anyagot tartalmaz a néprajzi kutatás számára, olvasmányos stílusának és a karácsonyi témának köszönhetően a szakmai körökön kívül is érdeklődésre számíthat. Az Edelényi Mária és Vukovits Koszta fordításában megjelent magyar nyelvű kötetet Gaján Éva szerkesztette, tervezte és látta el kitűnő lábjegyzetekkel, amelyek megvilágítják a mai magyar olvasó számára feltehetően ismeretlen neveket, eseményeket, elnevezéseket és kifejezéseket. A szerkesztő nagy körültekintést, sok utánjárást és találékonyságot igénylő munkáját a szöveg gondozásában közreműködő Szarvas Rita és a fordítást az eredetivel egybevető és lektoráló Stepanovic Predrág segítette számos történelmi, földrajzi és nyelvi (nyelvészeti) dilemma megoldásával. A tömör stílusban és jó arányérzékkel megírt előszóban Vukovits Koszta ismerteti Szofrics Pál életét és munkásságát, vázolja írásainak jelentőségét a szentendrei szerbek múltjára vonatkozó dokumentumok és szakmunkák között. A fülszöveg elárulja, hogy Máté György helytörténész már az 1980-as években kezdeményezte Szofrics Pál szentendrei tárgyú írásainak lefordítását, de akkor nem sikerült befejezni a munkát, így csak 2017-ben, a sokáig kéziratban fekvő nyersfordítások nyelvi és stiláris átdolgozása, kontrollszerkesztése, lektorálása, korszerűsítése és pontosítása után jelent meg a könyv a Dumtsa Jenő-emlékév alkalmából, a „Szentendrei Füzetek” című sorozat darabjaként a helytörténeti értékek őrzésére nagy súlyt fektető Pest Megyei Könyvtár kiadásában. Az értékőrzést szolgálják a szép kivitelű kötet végén látható színes képek: festmények, térképek, régi fotográfiák, címekkel és magyarázatokkal. Ezek az illusztrációk is hozzájárulnak ahhoz, hogy Szofrics Pál írásainak 2017-es magyar nyelvű kiadásában az olvasó szeme előtt kirajzolódjék Szentendre szerb múltja úgy, ahogy eddig csak kevesen láthatták - belülről nézve. 282
