Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Restaurálás - Lukács Katalin–Schrett László–Győri Lajos: Ortodox ikonosztáz restaurátori kutatása a százhalombattai Isten Anyja születése templomban
LUKACS KATALIN - SCHRETT LÁSZLÓ - GYŐRI LAJOS: ORTODOX IKONOSZTÁZ RESTAURATORI KUTATÁSA A SZÁZHALOMBATTAI ISTEN ANYJA SZÜLETÉSE TEMPLOMBAN 5. kép: Korsó festékrétegeinek kutatása A kutatás eredményeinek összegzése A kutatások alapján megállapíthatjuk, hogy az ikonosz- táz nem a százhalombattai templomba készült, eredetileg nagyobb méretű lehetett és megfelelt az ortodox ikonrend előírásának. Szélességét kiszámíthatjuk a hiányzó, illetve vaktáblával pótolt ikonok hozzáadásával, magasságát a feszület 4. szintre emelésével. A feszület eredetileg a legfelső ikonsor felett helyezkedhetett el, új helyén a templom belső mérete miatt illesztették be a felső ikonsorba, megbontva ezzel az eredeti ikonsort. Kérdéses volt, hogy a jelenlegi templom méretére átalakított ikonfal egyes elemei eredetileg összetartoz- tak-e vagy a más templomból lebontott és idehozott ikonosztáz mellett felhasználták a leégett, vagy lebontott százhalombattai fatemplom ikonosztázionjának épen maradt darabjait is. A kutatások azt igazolták, hogy az ikonfal és díszítményei több különböző helyről származnak. Az 1. szinten a diakónusi kapukat és a királykaput befoglaló alapfal rétegvizsgálatai alapján két különböző festékrétegsort találtunk: a királykaput keretező alapfal rétegei: alapozás, fekete-zöld-sárga kazeinos márványozás, vörös-fekete olajos márványozás, fehér márványozás, besárgult lakkréteg. A diakónusi kapukat keretező alapfalról hiányzik a zöld-fekete-sárga kazei6. kép: A korsóból vett minta rétegcsiszolata savas fu- xinnal megcseppentve nes réteg, az alapozásra közvetlenül vitték fel a vöröses márványozást, majd a fehér olajos réteget és a lakkot. A diakónusi kapuk nem illeszkednek az ajtónyílásba, valószínűleg más ikonfalhoz készültek. Teljes átfestést a diakónusi kapukon roncsolásmentes vizsgálatokkal nem tudtunk kimutatni. A királykaput alul megtoldot- ták, tehát eredetileg alacsonyabb volt, így a felette futó ikonsor teljes lehetett, mivel a feszület sem az ikonsorok közt helyezkedett el. A kapuszárnyakon súrlófényben jól láthatók az átfestések, az előkarcolások. Az 1. szint párkányának alapozásán megtalálható mindhárom festék- és a lakkréteg. A 2. szinten az alapfalról szintén hiányzik a kazeines festékréteg, csak a párkányon találtuk meg. A 3. szint alapfalán és párkányán mindhárom festékréteg megtalálható. A faragványok illesztése esetleges, aranyozás nyomai csak a rétegcsiszolatok polarizált szűrővel készült felvételein mutatható ki. A rétegvizsgálat szerint az alapozáson sárga poliment réteg volt, az aranyozás lekophatott. Színes, kazeines festést csak a puttófejeken és a szőlőfürtökön találtunk. A szőlőleveleket, indákat, egyéb faragványokat eredetileg aranyozták. Minden faragványt vastag, bronzporos festékréteggel festettek át, a fehér színű márványozással egy időben. Az ikonok egyidejű átfestése a vizsgálatok alapján nyilvánvaló, valamint az is, hogy az ikonok keretezése utólagos (a rétegvizsgálatok csak bronzporos festékréteget mutattak ki az alapon). Az ikonok méretét az új keretezéssel az ikonfalhoz igazítva lekicsinyítették, az átfestett alakokat már az új mérethez igazítva helyezték el az ikontáblán. A feszület átfestése jobban igazodik az eredeti ábrázoláshoz, de súrló és UV-megvilágításban jól láthatók a bekarcolt vázlatok és az átfestések rész270
