Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)

Régészet - Ottományi Katalin: Késő kelta–kora római településrészletek Perbálon

STUDIA COMITATENSIA 35.-A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE

Két—három, cölöp középvonalban (5. tábla 1-2, 4; 10. tábla 1-2): három ház sorolható ide. Formájuk ovális, vagy erősen lekerekített sarkú téglalap. Az 57. ház két rövidebb oldalán, szemközt egy-egy cölöplyuk, a 66. ház középvonalában 3 cölöp van. A 60. háznak csak az egyik felét tárhattuk fel, a ház végében egy cölöplyukkal. A 2 vagy 3 cölöpös változathoz egyaránt tartozhatott. Tetejük tehát nyeregtetős volt, kettő vagy három ágasfával. Felmenő agyagfalra utaló patics csak az 57. házban került elő, lenyomat nélkül.29 Méretük különböző. A 14 m2-es 66. ház egy átlagos, római lakóház méret. Ennél jóval nagyobb, 25 m2-es az 57. ház. A 60. ház meglévő szélességét (3,5 m) tekintve ugyancsak nagyobb méret lehetett.30

Padlójuk döngölt, tapasztott agyag. A tapasztás ösz- szefüggően (57. obj.), vagy csak helyenként maradt meg (60., 66. obj.). Bejárat az 57. házban figyelhető meg: az ÉNy-i oldalon lépcsőszerű padka. A ház leégése is csak itt, az 57. házban bizonyítható. A metszetében végigfutó faszénréteg a behullott tetőgerendák maradványa lehet (felmenő fagerendák nyoma nem maradt meg). A 60. ház betöltésében, főleg az alsó részén, kevés faszén került elő (de összefüggő égésréteget nem alkot). Az alján látszó agyagsáv túl vékony ahhoz, hogy bedőlt agyagfal legyen. A 66. ház belső szerkezete érdekes: a két szélső cölöpöt kövek támasztották meg, s van egy árokszerű mélyedés, illetve két sekély gödör is a házban, melyek magyarázata egyelőre kérdéses.

Kemencéje nem lévén - egy, a betöltésében lévő, égett kő alapján - talán átmelegített kövekkel fűthették.31 Ugyancsak égett kő volt a 93. gödörben.

Funkció: ezek a cölöplyukkal is rendelkező házak méretük alapján lakóházak lehettek. A pannoniai kutatásban általában a 10-12 m2 feletti házakat tekintik lakóháznak, bár ez az egyéni igények (pl. család nagysága) alapján is változhatott.32 Gazdasági tevékenységre utaló leletanyag nem került elő, de ez nem zárja ki, hogy háziipari tevékenység is folyt ezekben a házakban. A kelta s kora római telepeken általában nem váltak szét mereven a lakó és háziipari funkciók. Tűzhely vagy kemence egyik házban sincs. Talán más módon főztek s fűtöttek (ld. átmelegített kövek, hordozható tűzhelyek stb.).33

Analógia: a szemközti két cölöppel megtámasztott tetőszerkezet a leggyakoribb változat mind a késő kelta, mind a kora római házaknál.34 Aquincum környékén több településen és villagazdaságban előfordul.35 Kővel megtámasztott cölöp ugyanennek a perbáli lelőhelynek a déli felében (4. lh.) lévő 12. házban (21. tábla 4). A középvonalban található három cölöp az előző változat továbbfejlesztése, mikor középen egy harmadik, általában sekélyebb cölöppel is alátámasztották a nyeregtetőt.36 E földbemélyített házformák rekonstrukciós lehetőségeit legutóbb Timár Lőrinc foglalta össze.37 A méret és a cölöpök száma alapján a perbáli házak nem földre támaszkodó falú veremházak: inkább felmenő gerenda, vagy sövényfalú típusok lehettek.

29 Sima felületű tapasztás volt még a 4. gödörben, de egyrészt a kora kérdéses (lehetett bronzkori is), másrészt mellette nem ház, hanem az 53. gödörkomplexum volt, így házhoz kötése nem lehetséges.

30 57. obj. (5. tábla 1; 10. tábla 1): lekerekített sarkú, szabályos, ovális ház lett, a nyesés után jelentkező alaktalan foltból. Két mély cölöplyuk a déli és északi oldal közepén. Alja összefüggően, szürkén tapasztott. Oldalfala lejtős, ÉNy-i részen sekély és kb. 20 cm széles lépcső. Az ENy-i metszetfalban egy ferde, fentről lefelé futó égésréteg megy végig a házon. Méret: 630 x 350-450 cm (kb. 25 m2). Mélység: ENy-n —50 cm, EK-n -83 cm, cölöpök: átm.: 45-50 cm, mélys.: —55 cm-re mélyül bele a padlóba. 170 cm szélesen ér össze a 60. házzal. Leletanyag

(4. ábra; 14. tábla 3-4): bontáskor sok kelta-kora római kerámia. Duzzadt peremű és S-profilú, világosszürke, kelta jellegű tálperemek, simított bögretöredék. Nyersszínű töredék, festés nyomokkal. Sok kézzel formált kerámia és állatcsont (szarvasmarha, sertés, juh, kutya, gímszarvas, vaddisznó, őz). 60. obj. (S. tábla 2; 10. tábla 2): lekerekített sarkú, ovális ház fele. Összeér az 57-es házzal (nem teljes mélységben, kis padka választja el a kettőt). Alján szürke, döngölt, helyenként tapasztott padló. Déli oldal közepén mély cölöplyuk. Az északi fele már nagyon kimegy a feltárandó területről, így nem bonthattunk utána. Betöltése barna, keleti felében alul faszénpöttyös (metszetében alul, helyenként faszenes csík látszik). A ház alján végigfut egy vékony, sárga agyagsáv. Méret: szélesség: 350 cm. meglévő hosszúság: 220 cm, -60 cm. A cölöplyukban faszén, átm.: 50 cm, mélys.: -110 cm. Leletanyag (14. tábla 2,10,12): nyeséskor és bontáskor egyaránt sok római és kelta szürke kerámia. Nyersszínű korsófül és festett oldaltöredék, agyagmázas korsó és tűzdelt táltöredék, duzzadt peremű tál, éles hastörésű tál (Knickwandschüssel), simított fazék és korsótöredékek, nagy, vízszintesen befelé ívelő peremű, szürke hombárok, kézzel formált kihajló fazékperem, egyenes perem, alatta ujjbenyomkodásos sor. Állatcsont (sertés, gímszarvas). 66. obj. (5. tábla 4; 9. tábla 3): lekerekített sarkú, ovális, félig földbemélyített ház, közepén három cölöplyukkal. A Ny-i cölöpnél nagy kő, a másik szélső cölöpben kis kő db. EK-i felében hosszú, árokszerű mélyedés (170 x 65 cm, 48 cm), a ház szélein két kisebb, sekélyebb gödör (-42-45 cm). DNy-i negyedben tapasztás nyomok. Agyagszemcsés, kevert barna betöltés. Méret: 485 x 288 cm (14 m2), -30 cm. Tapasztás -20-26 cm, árok: -50 cm. Cölöplyuk átm.: 30 cm, kb. 15-20 cm-re mélyed bele a ház padlójába. Leletanyag (4. ábra 3; 14. tábla 8—9; 15. tábla 1, 4—8; 16. tábla 5): sok kora római kerámia. Terra sigillata töredék a DK-i negyedben -40 cm-nél. ENy-i végében vékonyfalú, itáliai import csészetöredék utánzata (homokbeszórásos). Mindenütt sok festett kerámia (sávos festett korsó töredék, Knickwandschüssel, Drag. 37. tálutánzat, tűzdelt, festett korsótöredék). Nyersszínű korsótöredékek, nagyméretű, nyersszlnű korsódarabok, téglaszínű amphoraalj-töredék. Agyagmázas kerámia. Szemcsés, keményre égetett, vízszintes tálperem, két hurkafül (egyik nagyméretű), szemcsés fazék töredékek, fedő. S-profílú tálak kis és nagy méretben, simított fazék- és hombártöredékek. Lassú korongolt fazék darabjai, kézzel formált fazék töredékek, egyiken plasztikus hullámvonal dísszel. Égett kő az ÉNy-i részen.

31 Horváth 1987: 59-80; Ottományi 2014a: 61-62 (Érd—Tepecs, késő kelta telep).

32 Budai Balogh 2009: 78 (Pannóniában átlag méret a 12-16 m2); Ottományi 2012:142 (további irodalommal).

33 Szarmata területről ismerünk egyre több „peremes tűzhelytöredéket”, amelyek hordozható tűzhelyekhez tartozhattak (Istvánovits 2007:177).

34Tankó 2005: 8. ábra B2 típus (Győr-Ménfőcsanak, LT B/C periódus); Budai Balogh 2009: Gruppe I. C/l; Bíró 2017: 98, Abb. 81.

35 Érd, késő kelta telep (Ottományi 2014a: 61,12. t. 2, további analógiákkal); Érd, kora római villagazdaság (Ottományi 2016:13. kép C/3. típus); Budaörs, kelta telep és római vicus (Ottományi 2012:119, 97. kép C/3. típus).

36 Már a kelta időszakban megjelenik: Tankó 2004: Abb. 2-3 (Ménfőcsanak és a rekonstrukciók); Tankó 2005: 8. ábra B3-5. típusok; Budaörsön egy olyan változata fordul elő, ahol még több kisebb cölöp is segíti ezt a főtengelyt (Ottományi 2012: C/3a, C/5); Az érdi bennszülött telepen, illetve villagazdaságban ez a leggyakoribb cölöpelrendezés, de nem az ovális, hanem a téglalap alakú házaknál (Ottományi 2016:13. kép B/5. típus); Budai Balogh 2009: Gruppe I. C/2).

37Timár2011: 8. kép; Ottományi 2012:143 (további irodalommal).

23