Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)

Történelem - Péterffy Gergely: Szabotőr vagy áldozat? A Buda–császárfürdői vasúi baleset története

PÉTERFFY GERGELY: SZABOTŐR VAGY ÁLDOZAT? A BUDA-CSASZARFÜRDŐI VASÚT BALESET TÖRTÉNETE

tanúvallomása szerint december 25-én 19.15-kor vette át a szolgálatot, ekkor mindent rendben talált, rendellenességet nem tapasztalt.26 Az állomásépület előtt figyelte az esztergomi személyvonat „fordítását” - fontos megjegyezni, hogy az állomásépület nem közvetlenül a vágányok mellett volt, hanem az Árpád fejedelem útja mögött.27 A fordítás befejezéséről meggyőződve Kriston visszaért az irodába, ahol Réti Júlia naplóvezető közölte, hogy Molnár távbeszélőn jelentette a

11. sz. váltó átállítását. Kiment a forgalmi iroda elé ellenőrizni a vágányutat, közben már látta a közeledő vonatot is.28 Ezután visszatért a forgalmi irodába, és a falon lévő kapcsolóval szabad jelzést adott a 4017. sz. HÉV-nek. Újra kiment, hogy előírásszerűén fogadja a vonatot, ekkor következett be a baleset, amiről értesítette a mentőszolgálatot, a tűzoltóságot és a rendőrséget. Vallomásában bűnösnek érezte magát, mert nem követelte meg a váltóőrtől az előírásszerű jelentést a váltó lezárásáról és a váltókulcsokról. Egyszer sem követelte meg a pontos jelentést, illetve már azzal is mulasztást követett el, hogy a jelentést másodkézből vette, nem személyesen a váltóőrtől.29 A forgalmista, bár elismerte, hogy szolgálatát nem látta el előírásszerűén, a balesetért (szintén) a váltóőrt hibáztatta.

Aznap készült még egy feljegyzés is, amely az előbbieket tartalmazta, de a végén Kriston még egy írásos megjegyzést fűzött hozzá, amely szerint a baleset a 11. sz. váltó kitérő állása miatt történt, egyértelműen Molnárra hárítva a felelősséget.

Horváth Ferenc vonatvezető is a váltóőrt okolta vallomásában a szerencsétlenségért, gyakorlatilag megismételte a vasúti vizsgálóknak tett vallomását, azzal a jelentős különbséggel, hogy korábbi vallomásával ellentétben a 11. sz. váltónál — a ködös, sötét és párás időjárás ellenére - egyértelműen Molnár Imrét látta.

26 Molnár Kristonnal együtt lépett szolgálatba, műszakjuk másnap reggel 7 óráig tartott volna.

27 Az egykori állomásépület ma is megvan, az Árpád fejedelem útja-Komjádi Béla utca sarkán áll, jelenleg egy utazási iroda működik a földszintjén.

28Vágányút ellenőrzés: meggyőződés a kijelölt vágányon való közlekedés biztonságáról, a váltók helyes állásáról és a vágány szabad állapotáról.

29MAVKI. BA. 2. d. 33.1.1. ics.14. őe.: ÁVH tanúkihallgatási jegyzőkönyv, Kriston Béla forgalmi szolgálattevő vallomása. 1952. december 26.

30ÁBTL. 3.1.9. V-93043/1: 8. Határozat vizsgálati ügy megindításáról.

31 Többek között két indexre tett könyvet, FKGP tagsági igazolványt, munkakönyvét, noteszeket, használt indigókat és fényképeket foglaltak le. ÁBTL 3.1.9. V-93043/1: 15—16. Házkutatási jegyzőkönyv: 17—18. Tímár Péter áv. hadnagy jelentése, 1952. december 29. Az őrizetbevétel tudomásulvételét Singhofferné nem írta alá, „megbízásából” a hadnagy szignálta.

32 ÁBTL. 3.1.9. V-93043/1: 96-98. Molnár Imre gyanúsított jegyzőkönyv.

33 ÁBTL. 3.1.9. V-93043/1: 98. A dolgozók régi kívánságára hivatkozva május 2-át ünnepnappá nyilvánította a minisztertanács, és hogy a plusz munkaszüneti nap ne okozzon kiesést a népgazdaságban, december 26-át munkanappá minősítették. 1050/1952/XII. 17 sz. M.T. rendelet.

34ÁBTL. 3.1.9. V-93043/1: 99.

Molnár Imre ügye Csetneki György államvédelmi hadnagyhoz került, aki súlyos gondatlanság bűntettének elkövetésével indított vizsgálatot, amit Szeifert József áv. százados, osztályvezető jóváhagyott.30 A kihallgatás közben házkutatást tartottak Molnár Imre szállásadójánál — itt nemcsak Molnár Imre holmiját nézték át, de őrizetbe vették a Singhoffer házaspárt is, és még néhány személyes tárgyukat is lefoglalták.31 A vizsgálati napló alapján december 26-án Molnár Imrét 10 órán keresztül hallgatták ki. A váltóőr december 25-én este kezdte meg műszakját, amúgy is hosszú és nehéz szolgálat után, testben és - a baleset hatására - lélekben is elfáradva, összetörve került a kihallgatótiszt(ek) elé. Sajnos a kihallgatásokról semmi mást nem lehet tudni, csak ami a hivatalos kihallgatási jegyzőkönyvben szerepel: jegyzetek nem maradtak fenn, így nem lehet megállapítani, hogy pontosan ki(k), mikor, mettől-meddig hallgatták ki Molnárt, illetve, hogy a váltóőr mit mondott, hogyan viselkedett.32

A jegyzőkönyv tanúsága szerint a nyomozók gyanúsítását Molnár megértette, és bűnösnek érezte magát, mert szándékosan siklatta ki és szalasztotta bele a császárfürdői állomáson várakozó esztergomi vonatba a Szentendre felől érkező motorvonatot. Vallomása szerint az éjszakai szolgálat közben határozta el, hogy bosszúból kisiklat egy vonatot, mert a kormány munkanappá nyilvánította december 26-át. Amikor reggel 6.30-kor az esztergomi személyvonat beállt az állomásra, a körüljárás után a váltót egyenes állásba helyezte, majd jelentette a forgalmistának, hogy szabad a pálya és jöhet a HEV-szerelvény. Mikor látta, hogy közeledik a szentendrei vonat, kitérőbe állította a váltót, így a munkásokkal rakott motorvonat a bennálló személyvonatba rohant.

„Az általam szándékosan előidézett vonatösszeütközés következménye az lett, hogy a munkásokat szállító vonat utasai közül többen meghaltak, és súlyosan megsebesültek. Mint szakképzett váltókezelő tisztában voltam azzal, hogy a váltó visszadobásával szerencsétlenséget idézek elő. Beismerem, hogy a vonatot azért siklasztottam ki, a vonatok összeütközését azért idéztem elő, mert a népi demokratikus rendszer ellensége vagyok. Ugyancsak ellenséges beállítottságú ismerőseimmel, a bűncselekményt megelőző napon beszélgetést folytattam a kormány rendeletéről a december 26-i munkanappal kapcsolatban és már akkor a kormány szidalmazása közben megérlelődött bennem az elhatározás, hogy bosszúból szolgálati helyemen erőszakos cselekményt követek el.”33

A kihallgatás után még aznap átkísérték az államügyészségre Paulik Imre áv. százados utasítására, közben felvették a tanúvallomásokat, illetve a nyomozók kiértékelték a házkutatás során nyert adatokat.34 Az orvosszakértői jelentésben lévő utalásból lehet tudni, hogy az államügyészségi kihallgatásakor is bűnösségét beismerő vallomást tett.

198