Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Történelem - Péterffy Gergely: Szabotőr vagy áldozat? A Buda–császárfürdői vasúi baleset története
STUDIACOMITATENSIA 35.-A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE 5. kép: Molnár Imre (MÁVKI) és cséplési munkákkal egészítette ki jövedelmét.19 Első gyermeke 1940-ben született, két évvel később újabb lánnyal bővült családja, majd 1950-ben megszületett harmadik lánya is (4. kép). Vélhetőleg a család gyarapodása miatt választotta Molnár Imre a távolsági ingázók keserű kenyerét, Békésszentandráson hagyva családját, 1950-ben ment fel ismerősével Budapestre a jobb kereseti lehetőség reményében. Sashalmi szállásadója - Singhoffer Endre - egykori B-listázott vasutas tiszt segítségével lépett a Fővárosi Helyi Érdekű Vasút szolgálatába mint váltó19 BRFK Vizsgálati Főosztály Élet- és Ifjúságvédelmi Osztály Gyilkossági és Baleseti Alosztálya. 136-1-1263/1993. Bü sz. jelentés (1994 márc. 28). Bencsik Imre 1993. augusztus 26-i tanúvallomása. 20 MÁVKI. BA. 2. d. 33.1.1. ics. 17. őe.: 1952. december 27-i igazságügyi orvosi szakértői jelentés Molnár Imréről. 21ÁBTL. 3.1.9. V-93043/1.22-23: Feljegyzés Molnár Imre vallomásáról. Budapest, 1952. december 27. 22 MÁVKI. BA. 2. d. 33.1.1. ics. 8. őe.: Nagy Károlyné sorompókezelő vasúti balesetvizsgálóknak tett vallomása, 1952. december 26. 23 MÁVKI. BA. 2. d. 33. t. I. ics. 8. őe. Marek József ellenőr, Bu- da-Császárfürdő állomás irodakezelőjének tanúvallomása. Marek szerint lábsérülés miatt helyezték könnyebb szolgálatba. Lehet, hogy összemosódtak a háborús sérülés és a vasútnál történt baleset? 24 Petrás Ernőné közlése, illetve édesapja levelezése. 25 BRFK Vizsgálati Főosztály Élet- és Ifjúságvédelmi Osztály Gyilkossági és Baleseti Alosztálya 136-1-1263/1993. Bú sz. jelentésben lévő (1994 márc. 28)., Mai Nap 1992. december 24. 6. és ABTL. 3.1.9. V-93043/1:19-20. Állambiztonsági Központi Fogda Budapest. Letéti jegyzék Molnár Imrétől átvett letéti tárgyakról. 1952. december 29. kezelő. Először az éppen forgalomnak átadott Sztálin (ma: Árpád) hídnál szolgált, ahol a villamosvágányokon a csúcsidőn kívül lebonyolított Duna-jobbparti körvasút teherforgalmának biztosítását kellett megoldani a 33- as villamos forgalmának fenntartása mellett.20 21 Öt hét elteltével Vass Mihály, Filatorigát állomásfőnöke előtt forgalmi vizsgát, pár nap múlva pedig helyismereti vizsgát is tett. Ezután kapott váltókezelői beosztást, amelyet eleinte felügyelet mellett látott el. Egészen 1952 májusáig szolgált a Sztálin hídnál (5. kép)}' 1952. június 2-án táviratilag helyezték át — szolgálati érdekből - vonatfékezőnek. Vélhetőleg ekkor szerezte azt a sérülést, amit akkor szenvedett el, amikor a szentendrei állomáson tolatás közben a mozgó vonatból kihajolva egy oszlopba verte fejét. Valószínűleg ez a sérülés okozta azt, hogy ha lehajolt, rövid időre elsötétült előtte a világ, illetve gyakran panaszkodott fejfájásra.22 Rövid időre kocsirendezői beosztást kapott, bár szakismerete nem volt hozzá: a brigádvezető utasításának megfelelően kapcsolták össze vagy választották szét a kocsikat. Saját kérésére október 1-től (Molnár december 27-i vallomása szerint október közepétől) újra váltóőrként dolgozott, az első tíz nap alatt felügyelettel, ezután már önállóan -bár a helyismereti vizsgát nem tette le. Az őszi csúcsforgalomban elért kiváló egyéni teljesítményéért 200 Ft jutalomban részesült.23 Az állomásfőnök szóbeli utasítására lett váltóőrnek beosztva, a felettes Igazgatóság felé tett átminősítési javaslatot helybenhagyták. A vasútnál végzett munkája mellett a fővárosban is vállalt kézi szövési munkákat jövedelem-kiegészítésképpen. A sűrű szolgálati beosztás és a szövés miatt havonta vagy még ritkábban tudott csak hazautazni családjához, a keresetét ezért postán vagy ismerőssel küldte el feleségének.24 Gyermekei, munkatársai és ismerősei is jó kedélyű, a politikát és az italozást is kerülő, nyugodt emberként jellemezték, aki a családjának élt. Lelkiismeretes munkavégzését az az évi őszi forgalomban való helytállásáért adományozott pénzjutalom is alátámasztja. Ismerőse szerinti politikai érdektelenségének viszont ellentmondhat az a tény, hogy 1945—1950 között a Nemzeti Parasztpárt tagja volt, letartóztatásakor pedig többek között egy MDP tagjelölti tagkönyv volt nála.25 A kérdés, hogy csak a hétköznapi kisember túlélési taktikájaként, vagy tényleges politikai elkötelezettségből lépett be politikai pártba, ma már eldönthetetlen. Az államvédelmi nyomozás Az őrizetbe vett vasutasok kihallgatását azonnal megkezdték a Vizsgálati Főosztályon, Kristont és Ferenczit ekkor még csak tanúként hallgathatták ki — bő egy hónap múlva már gyanúsítottként is. Molnár Imre felelősségének vizsgálatában Kriston vallomása fontosabb, mert Ferenczi állomásfőnök a baleset idején nem is tartózkodott az állomáson, éppen úton volt munkahelyére, amikor értesült a katasztrófáról. Kriston 197
