Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Történelem - Gaálné Barcs Eszter: Egy elfeledett költő a megye szolatában. Dalmady Győző portréja és irathagyatéka
STUDIACOMITATENSIA 35.-A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE Gaálné Barcs Eszter EGY ELFELEDETT KÖLTŐ A MEGYE SZOLGÁLATÁBAN DALMADY GYŐZŐ PORTRÉJA ÉS IRATHAGYATÉKA „És nemcsak tisztviselője, hanem egyszer-másszor poétája is voltam a vármegyének.” 1 - írta Dalmady Győző a pesti vármegyeházán szerzett emlékeit összegezve. Ma is emléktábla őrzi nevét a megyeszékhely épületének Semmelweis utcai homlokzatán. Az 1922. április 11-én elhelyezett vörösmárvány emléktábla felirata szerint Dalmady Győző „a szabadság és szerelem költője, az árvák atyja, [...] a hazafiság és emberség harcosa”.2 A 19. század végén és a 20. század első felében is népszerű lírikusnak számító Dalmady mára a történelem kevéssé ismert szereplőjévé vált. Jelen tanulmány rövid áttekintést ad életpályájáról, elsősorban megyei szerepvállalását illetően, továbbá bemutatja irathagyatékának történelmi vonatkozású visszaemlékezését. Dalmady Győző 1836. február 11-én született a Komárom megyei Kohón. Bencés és piarista gimnáziumokban tanult, Pesten végezte el a jog- és államtudományokat.3 Az 1860. évi eseményekben való részvétellel kezdődött az általa verseiben és írásaiban is sokszor hivatkozott megyei kötődése.4 5 Nyáry Pál, a szabadság- harcban való részvételéért börtönbüntetést szenvedett Pest megyei alispán felfigyelt költészetére. Támogatá1 Dalmady 1926:102. 2 Egri Népújság 1926. április 12. 3. 3 Vasárnapi Újság 1875. december 5.1. A költő arcképe is megtalálható ebben a számban. 4 A tanulmányban röviden a Pest megye kifejezést használom. 1853. január 19. és 1860. december 10. között Pest-Pilis megye és Pest-Solt megye néven kettéosztották a vármegyét. Az 1860. december 10-i közgyűlés ideiglenesen visszaállította az önkénnyel felosztott Pest, Pilis és Solt vármegyét. Az 1876-os megyerendezést követően Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye lett a hivatalos elnevezés. 5 Széchy 1890:124. 6 Borsszem Jankó 1870. február 6. 2. 7 Borbély 2006: 91. 8 Széchy 1890:119. 9 Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja 1916. július 6. 296. 10 Széchy 1890:120. sának köszönhetően a megyében egyébként ismeretlen Dalmady 1861 januárjában Pest megye tiszteletbeli aljegyzője, áprilisban pedig rendes aljegyzője lett. A megyegyűlések betiltását követően, a provizórium időszakában ügyvédi vizsgáira készült és visszatért a szülői házba Komárom megyébe.1 Megbízhatóságának, képzettségének és szorgalmának híre ment, így kerülhetett a Pesti Első Takarékpénztár titkári tisztségébe. A kiegyezést követően ismét a megyei tisztségviselők sorába került: első aljegyző 1867. április 30-tól, 1870-től főjegyző, 1872. és 1907. között pedig megyei árvaszéki elnök volt. Legendás becsületességéről a Borsszem Jankó politikai élclap is megemlékezett: „Dalmady Győző Pest-Pilis és Solt törvényesen egyesült vármegyéknek azon jegyzője, ki még nem csinált hamis váltót”.6 Nem véletlen tehát, hogy az árvaszék vezetését, így az árvák vagyonának kezelését a feddhetetlen Dalma- dyra bízták. Az árvaszékek 1872. január 1-jén kezdték meg működésüket, miután az 1870. évi XLII. „a köztörvényhatóságok rendezéséről” szóló törvénycikk az árva- és gyámhatóságot a törvényhatóságok feladatkörébe utalta.7 Dalmady Győző Pest megye első árvaszéki elnöke, tisztségét 36 évig viselte. Árvaszéki elnöki megnyitó beszédében utalt feladatának fontosságára: „nem szabad felednünk, hogy az árvaügy a megyei önkormányzat szemefénye, becsületkérdése, lelkiismerete.”8 Ezek nem üres frázisok voltak csupán, működésének eredményességéről többen is egybehangzóan beszámoltak. Halálát követően úgy emlékeztek rá, mint az árvaszék szervezője, megalapítója, tanítómestere és atyja.9 Hosszú elnöki pályája során mintaintézménnyé tette Pest megye árvaszékét, korabeli életrajzírója szerint10 Beniczky Lajos alispán, 1897. április 12-én a vármegye rendes bizottsági közgyűlésén e szavakkal méltatta Dalmady munkáját: „Rendszert teremtett a semmi helyén, és a rendszerben közmegelégedésre a 183
