Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)

Történelem - Schramek László Péter: Pest-Pilis-Solt megye közigazgatása II. József uralkodása idején

STUDIA COMITATENSIA 35. - A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE

Szántay Antal azonban kimutatta, hogy a kép ennél árnyaltabb. II. József a közigazgatási változtatásokat összbirodalmi szinten vezette be,ennek során a bécsi udvar mindenütt igyekezett a helyi hagyományokat felszámolni. A folyamat első állomása Lombardiában érhető tetten.41

Magyarországon a kinevezett tíz kerületi biztos a székhelye szerinti megyére kapott tényleges főispáni kinevezést, a többi törvényhatóság esetében pedig adminisztrátori feladatkört.42 A Pesti kerület biztosa és a megye főispánja Majláth József lett.43

1785 márciusában az alkancellár felvetette Pest és Esztergom megyék problémáját, amelyek esetében törvény rögzíti a főispáni tiszt betöltését. II. József az alkotmányossági aggályt lényegtelennek tartotta, mivel már Mária Terézia alatt elhatározták, hogy főpapok ne legyenek főispánok, a nádori méltóság tekintélyén pedig semmit nem emelt főispánság.44

A kerületi főispánok hatáskörét a korábbinál jóval szélesebbre szabta az uralkodó. Az kiterjedt az adó behajtására, a katonai kvártélyok felosztására, az összeírások elvégzésére, a vallásügy rendezésére, az iskolaügy fejlesztésére, az úrbéri kérdések eldöntésére, a lótenyésztés, a kereskedelem, az ország betelepítésének előmozdítására, a „cigányügy” szabályozására, a vízkárok elleni védelemre, hajózásra stb. A büntetőtörvénykezés területének egy részében királynak fenntartott jogokat gyakoroltak. Felségsértés, hűtlenség és béketörés kivételével minden bűnügyre kegyelmi jogkört kaptak. Módosíthatták vagy jóváhagyhatták a bírósági ítéleteket, ha az elítéltek nem

41 Szántay 2005:16, 61.

42 Hajdú 1982:184; Szántay 2005:221.

43 Főispáni kinevezési okirata: MNL PML IV. 1-c/l. 1785. 05. 04. No. 1. Majláth József pályafutásának rövid foglalatát közli Szántay 2005: 375.

44 Marczali 1888: 2. k. 455-456.

45 Marczali 1888: 2. k. 445; Hajdú 1982:184-186.

46 Hajdú 1982: 383.

47 Szántay 2005: 93.

48 Hajdú 1982: 398.

49 MNL ÓLA 39. 888/1787. 13v.

so MNL OL C 44. Fons 12. Pos. 16. 9335/1787. 250r.

51 MNL OL A 45. 70/1790. „E litteris Excellentiae Vestrae sub 12ma praesentis ad me exaratis intellexi terminos congregationum iám praefixos, intellexi etiam una cum solatio id, quod eventurum spe- rabam, expectari iure posse, ut status et ordines inclyti comitatus Pestiensis in proximo illorum conventu cum moderamine praecedant, ac reliquis etiam comitatibus exemplo futuri sint. Ad eum itaque casum, si spes haec nostra suam sortiatur effectum, in arctiori fiducia excellentiae vestrae suadendum duxi, ut si determinatio inclytorum statum et ordinum votis Suae Maiestatis penitus conformis évadat, illius reliquis etiam Regni comitatibus faciendam communicatio- nem congruis modis procurare placeat, quippe ut quemadmodum occasione ultimae congregationis plures comitatus determinatione Pestiensis comitatus excitari illius sequebantur exemplum, ita nunc commutata rerum facie, ubi pro Patriae nostrae incolumitate bonus quisque cívis ad securanda principis vota convolare debet, ad sectanda illius vestigia animentur.”

52 MNL OL A 39. 2360/1790.2r.

53 MNL OL A 39. 2360/1790. 7r, 9r.

54 MNL OL A 39. 3600/1790.

nemesek voltak. Az alispán kivételével minden megyei tisztviselőt letehettek, és helyettük újakat nevezhettek ki. A főispánok rendelkezhettek a katonaság felett is; a király nevében elfogathattak bárkit; a hadbiztosi munkát is irányítaniuk kellett. A főispánok joghatósága alól a szabad királyi városok és a kiváltságos kerületek sem élveztek kivételt.45

A főispánoknak kötelességük lett volna évente beutazniuk kerületüket, és munkájukról félévente jelentést tenni. Majláth József Pesti kerületi főispánnak 1786-ban 1500 körüli ügyet kellett elintéznie.46 Ez szinte lehetetlenné tette a kerületek beutazását. Széles jogkörük ellátását azonban csupán egy rendkívül kis létszámú hivatal segítette, amely egy titkárból, egy jegyzőkönyvvezetőből, egy regisztrátorból és két írnokból állt.47 II. József a főispánok túlterheltségére tekintettel 1789-ben megszüntette féléves jelentési kötelezettségüket.48

Az 1785 és 1790 közötti időszakban egy hivatalátadásra került sor, mivel Majláth Józsefet kinevezték a Magyar és Erdélyi Udvari Kancelláriára alkancellárnak. A távozó tisztviselő kérte, hogy ne kelljen megvárnia utódját.4'1 Az átmeneti időszak másfél hónapig tartott. Majláth január 10-én értesült előléptetéséről. Utódja február 4-én tette le a hivatali esküjét, a tényleges hivatalátadásra pedig február 24-én került sor.50

II. József uralkodásának végóráiban Pálffy Károly kancellár politikai feladatokat bízott Almásy Pál pesti körzeti biztosra. Eszerint Pest megye februári közgyűlésén, amennyiben a rendek kedvezően fogadnák az 1780. évi kormányzati helyzet visszaállítását, akkor azt haladéktalanul a környező törvényhatóságok tudtára kell hoznia. A korábbiakban ugyanis azok gyakran követték a megye ellenzéki állásfoglalását.51

II. József 1790. január 28-i döntése rendeletéi visszavonásáról május 1-jét jelölte meg a visszarendeződést lezáró időpontnak. Az uralkodó február 20-án bekövetkezett halála azonban a folyamatot meggyorsította. Pálffy Károly kancellár már 1790. február 2-án előkészítette az ország új főispánjainak névsorát. Eszerint Almásy Pál Arad megye élére került, Pest megye adminisztrátorának pedig ismét Ürményi József személynököt jelölték ki.52

Egy héttel később a Helytartótanácsot már értesítették a változtatásokról. Egyúttal elrendelték, hogy az egyesített megyék régi helyzet szerinti felbontása érdekében az újonnan kinevezett főispánok kezdjék meg a tárgyalásokat a jelenleg hivatalban lévő kerületi ispánokkal.53 Ürményi József kinevezési okiratát 1790. március 15-én már II. Lipót írta alá.54 Pest megye főispánja az 1790. november 12-én nádorrá választott, mindössze 18 esztendős Sándor Lipót főherceg lett.

171