Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Történelem - Schramek László Péter: Pest-Pilis-Solt megye közigazgatása II. József uralkodása idején
STUDIA COMITATENSIA 35.-A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE Schramek László Péter PEST-PILIS-SOLT MEGYE KÖZIGAZGATÁSA II. JÓZSEF URALKODÁSA IDEJÉN A magyar, sőt a közép-európai történelem egyik legellentmondásosabb uralkodója II. József volt. Következetesen próbálta modernizálni az örökül kapott tartományokat. Ennek keretében fontos lépéseket tett a közigazgatás és az igazságszolgáltatás szétválasztása, a közteherviselés, a modern adórendszer megteremtése és a felekezeti diszkrimináció felszámolása irányában. Céljai elérése érdekében azonban nem riadt vissza az egyes tartományok helyi jogrendjének és hagyományainak lábbal tiprásától sem. Ennek folyományaként indult el a németalföldi forradalom, amely Belgium elvesztését eredményezte a Habsburg-ház számára. A király reformkísérletének kudarcát csupán megkésve vette tudomásul, amikor a jobbító szándékú változtatások megvalósítására már nem maradt ideje. A megfogalmazott célok és az elérésükhöz használt eszközök ellentmondásai erőteljesen megosztották a kortárs és a rákövetkező generációt is. II. József reformjai között emblematikus helyet foglal el a közigazgatási rendszer átalakítása, működésének gyorsítása. A területtel már könyvtárnyi szakirodalom foglalkozik. Ennek ellenére mindmáig nem rendelkezünk pontos ismeretekkel az átalakulás különböző közigazgatási egységekre gyakorolt pontos hatásairól. Marczali Henrik II. József korszakát feldolgozó három kötetes monográfiája a végrehajtó hatalom reformját országos szinten mutatja be.1 Paul von Mitrofanov ugyanezt a témát a Habsburg Monarchia német tartományaival együtt ismerteti, ezzel a magyarországi változásokat összbirodalmi keretek közé helyezi.2 1 Marczali, 1888:1-III. 2 Mitrofanov 1910. 3 Hajdú 1982. 4 Haselsteiner 1983. 5 Balázs 1989. 6 Szántay 2005. 7 Szerényi 1972; Szerényi 1973; Hajdú 1974. A 20. század második felében Hajdú Lajos kutatásai ismét az érdeklődés középpontjába helyezték a kalapos király igazgatási tevékenységét. A Magyar Országos Levéltár dokumentumainak átvizsgálása után a megteremtett rendszer minden korábbinál pontosabb képe áll előttünk.3 Haselsteiner a magyar megyerendszer II. József kori működését a török ellen folytatott háború szempontjából vizsgálta meg. Munkája rendkívül gazdag forrásbázisra épül, amelyet gondosan válogatott dokumentumok közzététele tesz még értékesebbé.4 A magyar történelmet részleteiben ismertető ún. Tíz kötetes Magyarország történeteden H. Balázs Éva a kutatások rendszerváltozás előtti eredményeit összegezte.5 Az elmúlt évtizedekben Szántay Antal publikációi tisztázták, hogy II. József nem kizárólag Magyarországon, hanem az uralma alatt álló minden különleges jogállású területen törekedett a közigazgatás átszervezésére. A közzétett eredmények lehetővé teszik, hogy a Lombardiában, Belgiumban és hazánkban tervezett átalakulást párhuzamosan tanulmányozzuk. A kutatások egyúttal arra is rávilágítottak, hogy a közigazgatásban használt nyelvet kizárólag nálunk változtatták meg. A német sem az olasz, sem a Németalföldön használt francia szerepét nem veszélyeztette.6 A múlt század utolsó harmadában megindultak a magas színvonalú helytörténeti kutatások a megyei levéltárak berkein belül. Ezek keretében rövid áttekintést nyerhetünk az ideiglenesen egyesített Békés, Csanád és Csongrád, Fejér, Tolna megyék II. József uralkodása alatti igazgatástörténetéről.7 Az alábbiakban a fent megkezdett kutatások sorát igyekszünk bővíteni Pest-Pilis-Solt megye közigazgatási átszervezését célzó erőfeszítések ismertetésével. A megyét kiterjedése és népességszáma kiemeli társai sorából. A törvényhatóság területén fekvő két szabad királyi város Pest és Buda, valamint a vele határos kiváltságos jászkun kerületek igazgatásának átalakítása ugyancsak jelentős hatást gyakorolt az itt működő hivatali apparátusra. 167
