Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Régészet - Boruzs Katalin: Római kőfaragványok a Mátyás Király Múzeum gyűjteményében
BORUZS KATALIN: RÓMAI KŐFARAGVÁNYOK A MÁTYÁS KIRÁLY MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN 7. kép: Küszöbkőnek átalakított oszloptörzs a gizella- majori erődből (a szerző felvétele, 2016) 9. kép: A Sibrik-dombi koraközépkori templom DNy-i falsarka (a PPKE Régészeti Tanszékének drónfelvétele, készítette: Takács Bendegúz, 2015) nem határozható meg pontosan a tárgy „használati” vagy készítési ideje. A 4. század első feléből származhat, amennyiben a tábor fennállásának idejére keltezhető, és nem a falazásra szánt törmelékkel és építőanyaggal került ide. Ez utóbbi esetben korábbi, 3. századi lehet. A visegrádi korong anyagából és méretéből kifolyólag talán egy házi szentélyhez tartozhatott; egyetlen ép párhuzama egy komáromi szarkofágból 1992-ben napvilágra került, 9 cm átmérőjű korong.18 A gyűjtemény másik részét az építészeti tagozatok képezik. Bár a Schulek-féle leltárkönyv szerint jó néhány oszlopfő és -törzstöredék, valamint a Sib- rik-dombról ajtó küszöbköve került elő, ezek mára már elvesztek. Máig megtekinthető viszont az esperesi templom mellett az egyik kora középkori sír lefedésére használt 225 cm hosszú oszloptöredék, amely egy monumentális építmény részét képezhette. Emellett néhány kisebb oszlopfő, párkányzat töredéke, egy küszöbkő és az építési feliratok képezik még ezt a csoportot (11. kép). A töredékek jellegükből kifolyólag nem köthetőek konkrét épülethez. Másodlagos felhasználásban számos temetkezési 18 Feiler 1992. 8. kép: A Sibrik-dombi tábor DNy-i saroktornyának falába épített megmunkált kő (MKM Adattár, ltsz. 1952.16, fotó: 13546) 10. kép: Az ún. dunai lovasistenek kultuszkörébe sorolható márvány faragvány (a szerző felvétele, 2014) emlék is előkerült: 3 szarkofág, 11 sírtábla vagy-sztélé, 7 sírépítmény és 2 szobor töredéke maradt fenn, ami arra enged következtetni, hogy a másodlagos kőfelhasználás célpontjai elsősorban a már nem gondozott sírkertek, temetők voltak. A sírládák fülkéiben Genius, Victoria és Omphale ábrázolása, a sztéléken felkantáro- zott, lépő ló és vezetőjének egész alakos megformálása, rozetta, családi portré részlete látható. A készíttetők közül egyedül Publius Aelius C[...] neve olvasható, valamint az, hogy valaki a „legkedvesebb feleségnek” állított emléket. Szintén név nélküli a Gizellamajor- ban előkerült tobozdíszes síroltár. A párkányzaton olvasható D M rövidítés utal csak a funkciójára: valaki halotti árnyainak vagy szellemeinek állították. A Gorgó-fős és harci jelenetes fríz, az egyik oldalán indadíszes, másikon kettős bárdot és amazonpajzsot tartó alakkal díszített sarokelem (12. kép), valamint a szőlőleveleket és ugró állatokat ábrázoló kőlap, amelyek nagyobb síremlékek és sírkert részei lehettek, a tehetősebb polgárság létére utalnak. 142
