Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Régészet - Boruzs Katalin: Római kőfaragványok a Mátyás Király Múzeum gyűjteményében
BORUZS KATALIN: RÓMAI KŐFARAGVÁNYOK A MÁTYÁS KIRÁLY MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN 1. kép: Részlet Henszlmann Imre rajzos dokumentációjából (Bozóki 2012: 89. kép alapján) táblája (ltsz.: 57.2.1), amelyet a rajta szereplő tisztségviselők nevei alapján 372-ben készítettek. Vallástörténeti szempontból érdekes az ún. dunai lovasistenek kultuszának márvány emléke (ltsz.: 61.1.4.1), amely a Sib- rik-dombi tábor 1951-es ásatása során került napvilágra. A várkerti falu temetőjének területén folyó kutatások két, sírkőként felhasznált római kőfaragványt (ltsz.: 63.12.1, 63.16.1) hoztak napvilágra (5. kép). Újabb töredékekkel gazdagodott a lapidárium 1971-76 között, a tábor praetoria frontján - elsősorban a nyugati táborfal és a kétosztatú kapu területén — végzett feltárások kapcsán (ltsz.: 71.3.1.1, 71.3.2.1, 77.5.35, 78.8.37, 78.9.1, 78.23.3, 80.24.1,2016.2.7). A kisebb, alig azonosítható töredékek mellett kiemelendő egy ökörfejekkel díszített oltárfejezet (ltsz.: 71.3.1.1), amely kváderként, faragott oldalával befelé fordítva, habarcsban feküdt (6. kép).6 Nem sokkal később, 1978-ban, az esperesi templom temetőjének feltárásakor egy monumentális oszloptörzs töredéke a 179. sír felett került elő (ltsz.: 2016.2.9). Az 1970-80-as évek folyamán nemcsak Visegrád- ról, hanem a környező településekről is szállítottak római kori kőemlékeket a Mátyás Király Múzeumba. 1971-ben a közeli Dunabogdány római kori településének területéről egy kiszántott, ép mészkő táblát (ltsz.: 6 Szőke Mátyás ásatási naplója alapján, 1971. június 17. (MKM Adattár 1971, ltsz. nélkül.) 7 Utóbbit Kovács 2005:133 közli, de a leltári számot helytelenül adja meg, összekeveri az érdi oltárkővel. 71.1.1) hoztak be. 1979-ben a visegrádi jegyző révén Érdről egy Iuppiternek és Iunonak szentelt, ép oltárkő (ltsz.: 79.47.1), majd a Kisoroszi melletti Duna-meder- ből egy töredékes fogadalmi emlék (2016.2.8) került a gyűjteménybe.7 Újabb jelentős leletek a lepencei őrtorony és gi- zellamajori erőd feltárása során, az 1990-es években láttak napvilágot. Az építési feliratból és szoborfejekből álló lepencei együttes (ltsz.: 99.1.1 - 99.1.6) biroda- lom-szerte is unikális, de izgalmas felfedezés volt a gizellamajori erőd egyik küszöbkövének alsó oldalán lévő Gorgófős faragvány (ltsz.: 2016.2.2) megtalálása is. A sírépítmény részét képező, majdnem 2 m hosszú dombormű mellett még egy küszöbkőnek átalakított oszloptörzs (ltsz.: 2016.2.6, 7. kép) és néhány kisebb kőtöredék (ltsz.: 2016.2.1, 2016.2.3-2016.2.5) is előkerült. Ez utóbbiakon habarcsnyomok vagy más, beépítésre utaló jegyek nem látszottak. Összefoglalóan, számadatokkal kifejezve: a visegrádi római kori kőtár jelenleg 40 db Visegrádon előkerült és beleltározott, 4 db Visegrádon leltározott, de nem helyi előkerülésű (Budaörs, Dunabogdány, Érd, Kisoroszi), valamint 15 db visegrádi lelőhelyű, de a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében tárolt és leltározott tételt, vagyis összesen 59 db töredéket tart nyilván. A jelenleg ismert 55 db visegrádi lelőhelyű római kő- faragvány minden bizonnyal csak egy részét teszi ki az eredetileg Visegrád területén levő kőemlékeknek. 138
