Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)

Régészet - Hajdu Barbara: Ulcisia Castra római katonai táborának területén 2004–2005 között feltárt terra sigillaták

STUDIACOMITATENSIA 35.-A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE

Maróti 1997

Maróti Éva: Ulcisia Castra római tábora - a kutatás előzményei és jelenlegi állása. In memóriám Soproni Sándor. In: Korkes Zsuzsa (szerk.): Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4.) Szentendre: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1997, 354-360.

Maróti-Kalmár 2007

Maróti Éva - Kalmár János: Római kori falak anyaga, szerkezete és az építkezés periódusai Ulcisia Castra (Szentendre) katonai táborának területén. In: Építőanyag S9-.2 (2007), 30-35.

Mees 2002

Mees, Allard W.: Organisationsformen römischer Töpfer-Manufakturen am Beispiel von Arezzo und Rheinzabern unter Berücksichtigung von Papyri, Inschriften und Rechtsquellen. (Römisch-Germanisches Zentralmuseum Monographien 52.) Mainz: Habelt Verlag, 2002.

MRT 7

Dinnyés István - Kővári Klára - Lovag Zsuzsa et al.: Pest megye régészeti topográfiája. A budai és szentendrei járás. (XIII/1.) (Magyar- ország régészeti topográfiája 7.) Budapest: Akadémiai Kiadó, 1986.

Nagy 1939

Nagy Lajos: A szír és a kisázsiai vonatkozású emlékek a Duna középfolyása mentében. In: Archaeologiai Értesítő 52 (1939), 115-147.

Nagy 1942

Nagy Tibor: Kutatások Ulcisia Castra területén. In: Archaeologiai Értesítő 3 (1942), 261-285.

Radbauer 2013

Radbauer, Silvia: Die Terra Sigillata-Manufaktur von Westerndorf (PhD disszertáció.) Wien: Universität Wien, 2013.

Ricken-Fischer 1963

Ricken, Heinrich - Fischer, Charlotte: Die Bilderschüsseln der römischen Töpfer von Rheinzabern. Textband mit Typenbildern zu Katalog VI der Ausgrabungen von Wilhelm Ludowici in Rheinzabern 1901-1914. (Materialen zur Römisch-Germanischen Keramik 7.) Bonn: Rudolf Habelt Verlag, 1963.

Soproni 1987

Soproni Sándor: Szentendre a rómaiak korában. (Szentendrei füzetek 2-3.) Szentendre: k. n., 1987.

VlSY 1989

Visy Zsolt: A római limes Magyarországon. Budapest: Corvina Kiadó, 1989.

Barbara Hajdú

TERRA SIGILLATA FROM THE EXCAVATIONS IN THE ROMAN MILITARY CAMP OF ULCISIA CASTRA DURING THE YEARS 2004-2005

In Szentendre, between the years 2004—2006, Éva Maróti carried out several excavations on the territory of Ulcisia Castra’s Roman auxiliary camp, especially on the area of the southern gate, the porta principalis sinistra. She wanted to become more familiar with the auxiliary camp and to find out whether the observations of the archaeological investigations of the 1930s-40s were accurate.

I am examining the terra sigillata material of these excavations in my ongoing PhD thesis at Eötvös Loránd University. The 2004 pottery classification is already complete, whereas the ones from the 2005 season are still in progress. The total amount of the examined terra sigillata is 1073 fragments.

The material consists of various terra sigillata forms from Central Gaul, Rheinzabern, Westerndorf, Pfaffenhofen and North Africa. The composition of the findings is completely in line with the general tendencies among the terra sigillata observed in other sites of Pannónia. Interestingly the material contains North African red slip wares which are rare in our province - especially in the northern part of it. The majority of the vessels were imported from Rheinzabern, and the second largest number from Westerndorf. The least significant amount of terra sigillata belongs to the workshops of Pfaffenhofen and North Africa. An important feature is that the number of plain vessels is reasonably high. The reason is that soldiers led a simple lifestyle therefore they preferred plain wares instead of decorated ones.

The 14 Central Gaulish fragments are the earliest of the material, from the 2nd century AD. They are chronologically followed by the 623 sherds from the Rheinzabern workshops, most of which are terra sigilla- ta. These were imported to Ulcisia Castra from the late Antonines until the middle of the 3rd century AD. The second largest amount of terra sigillata are 326 sherds from Westerndorf. The attributable ones were made from the late Antonines until the 3rd quarter of the 3rd century AD. The smallest number of terra sigillata are 3 fragments from Pfaffenhofen, a manufacture that ended around the middle of the 3rd century AD. The latest part of the material are 3 sherds of North African red slip wares, which were made in the C workshop district in Central Tunisia from the middle of the 3rd century AD until the middle of the 4th century AD.

(translated by the author)

133