Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Régészet - Hajdu Barbara: Ulcisia Castra római katonai táborának területén 2004–2005 között feltárt terra sigillaták
HAJDÚ BARBARA: ULCISIA CASTRA RÓMAI KATONAI TÁBORÁNAK TERÜLETÉN 2004-2005 KÖZÖTT FELTART TERRA SIGILLATÁK Mivel a legtöbb pannoniai leletanyagban megtalálhatóak a pfaffenhofeni műhely termékei, így Ulcisia Castra táborában szintén jelen vannak, bár számuk rendkívül alacsony (1. diagram).26 Az innen származó három töredék közül mindössze kettő darab volt meghatározható (1. táblázat), amelyek közül az egyik egy díszítetlen Drag. 33 pohár, míg a másik egy azonosíthatatlan típusú tojásfüzérrel díszített Drag. 37 formájú reliefdíszes tál. Ez utóbbi a korábban említett westerndorfi Comitialis áruval együtt a tábor fala mellett található árokból származik, így a feldolgozás jelenlegi állása szerint a betöltés keltezésében akár a terminus post quem szerepét is betöltheti. Eszak-Afrika Az úgynevezett „terra sigillata chiara” vagy az „észak-afrikai vörös bevonatú áru” a reliefdíszű edényeket gyártó európai műhelyek hanyatlása után, a 3. század második felében terjedt el a Római Birodalom Mediterráneumon kívül eső területein annak ellenére, hogy a Földközi-tenger térségében már a 2-7. század során készítették és forgalmazták.27 A kerámiatípus többnyire díszítetlen. Eleinte itáliai, valamint dél-gal- liai formákat utánzó tálakból, tányérokból és tálcákból állt a műhelyek kínálata, amelyeken néhány esetben megfigyelhetünk pecsételt, applikált vagy rovátkolásos technikával készült díszítést. Az edényeken megjelenő motívumok sok esetben keresztény szimbólumokat, illetve bibliai történetek jeleneteit ábrázolják. Pannónia területére elsősorban a 3. század elejétől Tunézia középső részén gyártott chiara C, illetve a 4-5. században forgalmazott chiara D jutott el. A táborban megtalálható észak-afrikai terra sigil- laták különlegessége, hogy Pannónia északi részének lelőhelyei esetében csak ritkán fordulnak elő vagy teljesen hiányoznak a leletanyagokból. Ezért kiemelendő, hogy Ulcisia Castra esetében megfigyelhetőek még akkor is, ha számuk igen csekély a többi műhely produktumaihoz viszonyítva. Továbbá amiatt is fontosak, mivel Szentendre területéről publikált leletanyagból eddig nem ismertünk Észak-Afrikából származó árut. A szentendrei anyagban három észak-afrikai vörös bevonatú áru töredék található, amelyek két edényből származnak. Ezek között két típus különíthető el, amelyek a C műhelykörzetben készültek, Tunézia középső részén.28 Az itt megjelenő edényformák a Pannónia más lelőhelyein szintén megtalálható díszítetlen tányérok közé sorolható Hayes 50 A és a rovátkolással, üvegek facettált díszítését utánzó díszített peremmel rendelkező Hayes 45 A típusú edények, amelyeket az 3. század közepétől a 4. század közepéig gyártottak.29 A terra sigillata anyag értékelése Az eddig feldolgozott töredékek összetétele alapján előzetesen megállapítható, hogy Ulcisia Castra tábora a 2. századtól a 4. század közepéig lehetett használatban. A későbbi feldolgozás során a keltezés időbeli határai kitolódhatnak további galliai vagy észak-afrikai áruk meglétének fényében. Kiemelendő, hogy a katonai környezet ellenére nagy mennyiségű az anyag, emellett széles az exportáló műhelyek, illetve a terra sigillata típusok spektruma. Továbbá mind a sokszínűség, mind pedig a keltezés szempontjából fontos tényező, hogy megtalálhatóak a táborban a közép-galliai és az észak-afrikai áruk, amelyeket eddig kis mennyiségben vagy egyáltalán nem ismertünk Ulcisia Castra területéről. 26 Gabler 2014: 80. 27 Heimerl 2014: 15. 28 Heimerl 2014: 11. 29 Heimerl 2014: 26,28. 130
