Véri Dániel (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve - Studia Comitatensia 35. (Szentendre, 2017)
Régészet - Hajdu Barbara: Ulcisia Castra római katonai táborának területén 2004–2005 között feltárt terra sigillaták
STUDIACOMITATENSIA35.-A FERENCZY MÚZEUMI CENTRUM ÉVKÖNYVE Rheinzabern A Heiligenbergből a Raj na-vidékére áttelepült Ianu(a- rius) I mester alapította a Germania Superiorban található Rheinzabern első terra sigillatát gyártó műhelyét.17 Ezen a területen a terra sigillata-gyártás a 2. század közepe táján, 155-160 körül indult meg.18 Jó minőségű, sokszínű motívumkinccsel elkészített edényei fokozatosan kiszorították a galliai árut a Rajnától keletre eső területek piacáról. Mivel rendkívül nagy népszerűségnek örvendtek, így igen hamar elterjedtek Pannóniában is. A műhelyben folyó gyártás végét jelentő dátum kérdése több problémát is felvet. A kutatás jelenlegi állása a Germania területén folytatott újabb feltárások eredményei alapján ezt egészen 260-270-ig tolta ki.19 A rheinzaberni terra sigillaták az anyag több mint felét adják (1. diagram), ez a tendencia Pannóniában általánosan megfigyelhető. Ennek fő oka a markomann háborúk után bekövetkező gazdasági fellendülésben, valamint az áru könnyű, olcsó beszerezhetőségében rejlik. Ezek között megtalálhatóak a Drag. 30 és 37 formájú reliefdíszes tálak egyaránt (1. tábla 3-7). A meghatározható mesterrel rendelkező töredékek elsősorban a késő Antoninus- kora Severus-korban készültek. A Rheinzabernből származó legkorábbi darabokat Ianu(arius) II gyártotta, akinek működése 180-220 közé tehető. A hozzá köthető négy töredék közül kettő darab a déli erődfal mellett futó táborárok betöltéséből származik. A szentendrei anyag rheinzaberni terra sigillatái- ról megállapíthatóvá vált, hogy a díszítetlen formák széles spektrumát mutatják. Ennek okát a korábban már említett puritán katonai életmódban kereshetjük, mivel a rheinzaberni töredékeknek több, mint fele ebbe a kategóriába sorolható (1. táblázat). Szinte mindegyik Pannóniába szállított típus előfordul az anyagban. A leggyakoribbak az 3. század első felére keltezhető Niederbieber 1 és Lúd. Tb formájú tányérok. Emellett megjelennek a szintén gyakori Drag. 33 poharak, illetve a Drag. 32 és 18/31 tányérok. Továbbá szép számmal képviseltetik magukat a pannoniai leletanyagokban általában ritkábban megtalálható Drag. 46 típusú poharak, illetve a Drag. 54 formájú barbotin díszítésű és vésett üvegedényeket utánzó palackok is. 17 Bémont-Jacob 1986: 259; Mees 2002: 78; Gnade 2010: 226. 18 Gabler 2014: 76, 78. 19 Gnade 2010: 242. 20 Christlein-Czysz-Garbsch et al. 1976: 78; Gabler 1983: 354-355. 21 Radbauer 2013:162. 22 Christlein-Czysz-Garbsch et al. 1976: 79; Gabler 2012a: 436-437; Gabler 2012b: 122. 23 Christlein-Czysz-Garbsch et al. 1976: 79. 24 Gabler 2012a: 438. 25 Christlein-Czysz-Garbsch et al. 1976: 79; Gabler 2014: 80. Westerndorf Westerndorf műhelyét a Rajna vidékéről, Rheinzabernből pecsételő készletével együtt áttelepült Comitialis alapította 175-180 körül.20 Emiatt a két műhelykörzetben gyártott edények mind anyaguk összetétele és bevonatuk színe, mind motívumkincsük tekintetében hasonlítanak egymásra. Comitialis munkásságát a szintén reliefdíszes tálakat készítő Helenius és Onniorix fazekasok követték. Westerndorfban mellettük több más mester is tevékenykedett, akik a formatálból kiformázták edényeiket, vagy saját maguk korongoltak díszítetlen terra sigillatákat. A manufaktúra a 3. század harmadik negyede táján szűnhetett meg.21 A kutatás során kimutatták, hogy a rheinzaberni és a western- dorfi officinák egymással párhuzamosan működtek. A Severus-kori konjunktúra idején a westerndorfi műhely nem szorította ki a rheinzabernit a piacról, hanem kiegészítette annak termelését. Ekkor a gazdasági fellendülés miatt többletkereslet lépett fel a Birodalom lakosai körében, amely biztosította mindkét műhely szerepét a terra sigillata-kereskedelemben.22 A westerndorfi műhelyre jellemző, hogy a korábbi hagyományoknál jóval visszafogottabb motívum- és formakinccsel dolgozott. Ulcisia Castra táborában a szóban forgó ásatások során feltárt 326 terra sigilla- ta-töredék (1. diagram) esetében szintén ennek megfelelő az áru minősége, illetve díszítettsége. Westerndorf ezzel a darabszámmal a leletanyagban a második leggyakrabban előforduló gyártóközpont. A korábban már említett okok miatt nem meglepő, hogy a rheinzaberni műhelyhez hasonlóan az innen származó edények között is a díszítetlen formák dominálnak (1. táblázat). Emellett a műhelyre jellemző, hogy arányaiban kevesebb reliefdíszes árut forgalmaztak. A díszítetlen formák között nagy mennyiségben szerepelnek a Pannóniában általánosan megjelenő Drag. 32 és 18/31 tányérok, illetve Drag. 33 poharak. A szentendrei leletanyagban a reliefdíszes edények között a Westerndorfban tevékenykedő mesterek közül csak Comitialis és Helenius produktumai találhatóak meg (2. tábla 1-3). Ezek egyike a tábor keleti fala mentén futó széles táborárokból származó Comitialis műhelyében készült Drag. 37 táltöredék (2. tábla 2). Pfaffenhofenben a terra sigillata gyártása a westerndorfi műhely hanyatlásának idején Helenius alapításával 233 körül vette kezdetét.23 A manufaktúra létrehozásának célja a westerndorfi terra sigillata gyártásban a 3. század középső harmadában bekövetkezett nagymértékű csökkenés ellensúlyozása lehetett.24 A pfaffenhofeni műhelyben a terra sigillata készítése a rheinzaberni officinák hanyatlásával, valamint a provinciák vásárlóerejének visszaesésével a 3. század középső harmadának vége felé, a 260-as évek körül érhetett véget.25 127
