Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920–1939. Képviselők és választók a ceglédi sajtóban
Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920-1939 Önöket, szállj anak magukba, nézzenek szét soraik között, lehet, hogy találnak a nemzeti egyesülés pártjában, de talán az aláírók között is dühös volt Károlyi pártit”7 — írja az egyik helyen. Máskor meg hívei segítettek a felelet megfogalmazásában: „A gyászos Károlyi-forradalom mindenkit váratlan ért, mindent felforgatott, a polgármestert is elűzték. Ebben a nagy zűrzavarban érkezett haza dr. Dobos Sándor főhadnagy hadbíró s neki kellett átvennie a város vezetését s irányította a Nemzeti Tanács működését, míg teljesen tönkre nem tette az egészségét s átadta a helyét Kolofont Józsefnek”8 — egészítette ki Lakos József az 1918-1919-es történetet. Dobos próbálkozott az irónia hangján is. „Én - mondotta - zsidópártoló vagyok, mert én tettem a legutóbb a közgyűlésen a zsidók ellen az ismert indítványt. Kommunista is vagyok, mert az én gomblukamat soha sem díszítette vörös rongy, semmiféle pártszervezetnek tagja nem voltam, én juttattam el a megrettent polgárság jajkiáltását Romanelli alezredes úrhoz”9 - írta ugyancsak a Kisgazdák an, de az első mondat megértéséhez egy apró megjegyzés kívánkozik. A közgyűlés elé terjesztett kisgazdapárti határozat azt indítványozta, hogy a város követelje a kormánytól a numerus clausus bevezetését, a zsidók számára a földbirtok megszerzésének tilalmát, az alapítandó községi takarékpénztár élére keresztény igazgatóság kinevezését, a fővárosi zsidók piaci „üzérkedésének” megtiltását, a boltbérleti szerződések felülvizsgálatát és a ceglédi „közhatósági állások” zsidó munkatársainak elbocsátását.10 A Czeglédi Híradó kommentárja kívánkozik a bekezdés végére: „A gazdapárt veri a mellét, hogy ő az igazi keresztény, a keresztény párt meg azt szavalja, hogy ő az igazi gazda.”11 A durva hangnemért bizony, mindkét jelöltet felelősség terheli, még akkor is, ha a mérték a Hal- ler-párt oldalán billent át a tűréshatáron. „Az élőszót meg nem hallgatják, más politikai nézeten levők írásait el nem olvassák - milyen érvekkel lehetne hát őket meggyőzni?”12 - kesergett a Czeglédi Kisgazda, amely egyébként egy-két számon keresztül a cenzúra által kitörölt cikkekkel, pontosabban azok üres helyével jelent meg a választás előtt. Sokat foglalkoztak természetesen a másik féllel, se szeri, se száma a személyeskedő megjegyzéseknek, a ma már értelmezhetetlen eseteknek, rég elfelejtett apró-cseprő ügyeknek. A Czeglédi Kisgazdámé, azért maradt arra ideje, hogy kortesverset fabrikáljon; természetesen ezúttal Haller ellen, Dobos mellett érvelt ez az ugyancsak régi múltra visszatekintő műfaj alkotásának ismeretlen szerzője: „Haller miniszter kabátját Reverendából csinálták. A főpapok csináltatták, Mert szeretik Haller Pistát. Azért tették miniszterré Hogy a papokat megvédené. De akármitpovedáljon Éljen doktor Dobos Sándor. ”13 A két napig tartó választás eredményére azonban egy kicsit még várni kell; addig nézzünk szét a másik fél, Dobos Sándor politikai ellenfele, a leendő győztes Haller István táborában is. Haller István életrajza szerint a teológián kezdte, a bölcsészkaron, majd a jogi karon folytatta, de végül sehol sem fejezte be az egyetemi tanulmányait. így lett belőle hírlapíró, lapszerkesztő, 1910-ben országgyűlési képviselő, 1919 augusztusától pedig miniszter. Az 1920-as nemzetgyűlési választás idején az éppen akkor regnáló Huszár-kormány vallás- és közoktatásügyi miniszteri tisztségét töltötte be a 7 Válasz a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjának. Czeglédi Kisgazda, 1920. január 8. 8 Lakos József: Észrevételek. Czeglédi Kisgazda, 1920. január 11. 9 A kisgazdapárt gyűlése. Czeglédi Kisgazda, 1920. január 11. 10 Indítvány. Ceglédi Híradó, 1920. január 6. 11 Nemzetgyűlési választások. Ceglédi Híradó, 1920. január 15. 12 Nem találunk elég jelzőt... Czeglédi Kisgazda, 1920. január 15. 13 Szerkesztői üzenet. Czeglédi Kisgazda, 1920. január 18. 86
