Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Gócsáné dr. Móró Csilla: Egy Barabás-festmény margójára. Adatok Máriássy Béla (1824–1897) élettörténetéhez
Tanulmányok Pest megye történetéből Gócsáné dr. Móró Csilla Egy Barabás-festmény margójára Adatok Máriássy Béla (1824-1897) élettörténetéhez Magyarország egyetlen köznemesi kúriamúzeuma, a tápiószelei Blaskovich Múzeum állandó kiállításán tekinthető meg Barabás Miklós kitűnő akvarellje, Máriássy Béla képmása. A 19. század leghíresebb arcképfestője 1857-ben készítette ezt a vízfestményt a múzeumalapító Blaskovich fivérek nagybátyjáról.1 Az alkotás a neves festő azon művei közé tartozik, amelyeket 1985-ben kiállítottak a Nemzeti Galériáin megrendezett, Barabás műveit bemutató reprezentatív tárlaton. Az 1850-es évektől a művész vízfestményei új vonásokkal gazdagodtak, nagy eleganciával megalkotott újfajta, fénnyel teli arcképei frissülést hoztak művészetében - olvashatjuk Szvoboda D. Gabriella feldolgozásában.2 Ezt az új irányt tükrözi Máriássy arcképe is. A férfiportrék sorában kiemelendő a fekete ruhás Máriássy Béla történetíró fesztelen tartással ábrázolt portréja. Barabás Miklós különösen szépen formálta meg a kezeket, az ujjak rajza hangsúlyozottan tökéletes.3 A 33 éves Máriássyról festett portré méltán kiemelkedő darabja a Blaskovich-gyűjteménynek. Ki volt Máriássy Béla? Milyen életutat járt be a jómódú köznemesi családban született politikus, publicista, történetíró? Tanulmányunkban e kérdésekre adunk választ, és adalékkal szolgálunk egy magyar köznemes dualizmuskori pályaképéhez. Származás, családalapítás, családi élet Máriássy Béla a Márkus- és Batizfalvi Máriássyak ősi földjén, a Gömör megyei Berzétén született, 1824. október 23-án. A Máriássyakról azt tartotta a genealógiai szakirodalom, hogy egyike a legrégibb felső-magyarországi nemes családoknak.4 Ősi fészkük Szepes és Gömör vármegyében feküdt, de az idők folyamán Sáros, Borsod, Heves, Nógrád és Pest megyében is megtelepültek.5 A Máriássy famíliát a magyar ősnemes családok közé sorolták, mivel első ismert ősük Szent László királytól kapott várépítési engedélyt Szepes- ben, Márkusfalván. A család históriáját és levéltárát feldolgozó munkában sem találtunk pontos adatot arra, hogyan került Gala a Szepességbe, de ő az első felbukkanó tagja a családnak, akit V. István oklevele említett. Ettől az őstől fogva élt folyamatosan a Szepességben a família egy része.6 Leszármazásukat a II. András király korában élő I. Márk nevű főispántól megszakítás nélkül eredeztették.7 A család két 1 TBM, leltári szám: 67.563.1. 2 Szvoboda 1985: 12. 3 Szvoboda 1985:12. 4 Nagy 1860: 303-310. 3 Pest megyében András 1724-ben igazolta nemességét, táblabírónak választották 1793-ban Istvánt, 1811-ben Dénest. (Kőszeghi 1899: 227.) 6 Iványi 1917. 7 Nemzetségi zsebkönyv 1905: 433. 61
