Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Bozó-Szűcs Diána: Az aszódi evangélikusok házassági kapcsolatai a 19. század közepén
Bozó-Szűcs Diána: Az aszódi evangélikusok házassági kapcsolatai a 19. század közepén gyermekei születésekor. Kőniger Sámuelről és Krieg Jánosról annyi információnk van, hogy kézművesként dolgoztak, és a kékfestő Neumann családdal álltak szoros komasági kapcsolatba. Ebbe a körbe került Biller András is. Czechmester Frigyes György kalapos Pozsonyból származott, sikeresen beilleszkedett Aszódon, feleségül vette a helybéli Dusek Zsuzsannát, akinek az édestestvére pedig a Faska csizmadia családba házasodott be. Mikoljan Pál és Sipka János szűcsök, valamint Paraszka János szabó és Holkó János kalaposmester az, akikkel Czechmester kereszt- szülői kapcsolatokat épített az anyakönyvek tanúsága szerint. Az értelmiségiek általában az Aszódtól északra eső Nógrádból vagy az annál is északabbra lévő megyékből száraznak. Iklad, Dengeleg, Dobsina, Selmec, Bodony, Folkusháza azok a települések, ahonnan az Aszódon házasodó és nagyrészt itt is élő értelmiségiek érkeztek. Berniczei Roykó Lajos, a Selmecbányái líceum tanárának fia Aszódon élt. Az ügyvéd, gyámhivatalnok, későbbi táblabíró felesége a Londonban született Margharet Attkinson volt. Esküvői tanúnak Adam Clarkot, Podmaniczky Lajost és Prónay Zsófiát kérték fel. Az aszódi evangélikusok házassági kapcsolatai inkább mondhatóak zártnak, mint nyitottnak, akár a földrajzi, akár a társadalmi oldaláról közelítjük meg a kérdést. Láthattuk, hogy a foglalkozáscsoportok közül az értelmiségiek és a kereskedők tűnnek a leg- nyitottabbaknak, de ezekből a csoportokból kevesen jelennek meg a statisztikában, alacsony lélekszámúk miatt. A foglalkozáscsoporton belüli zártság a kézművesek esetében a szakmai kapcsolatépítés miatt jellemző, a foglalkozási csoporton kívüli házasság a bemutatott esetekben a társadalmi felemelkedést célzó házassági stratégiára utalhat. A földművesek házassági kapcsolatait a gazdasági érdekek határozzák meg, nem érdekük más foglalkozású, életmódú családdal kapcsolatba kerülni, a föld nagysága A család továbbra is itt élt, 1845-ben, 1848-ban és 1853-ban születtek gyermekeik. Freytagh József aszódi orvos, orvostanár Dobsi- nán született. Fruis Franciskát 1842 októberében vette feleségül, Aszódon. Az itt élő orvos egy helyben dolgozó, de Ausztriából származó nevelőlánnyal házasodott. Fruis Franciska valószínűleg a Podmaniczky családnál nevelősködött. Dér József aszódi számtartó 1850-ben vette feleségül Straub Jozefát, a pesti egyetemi nyomda igazgatójának a lányát. Az Aszódon élő értelmiségiek a saját közegükből igyekeztek párt választani. Annak ellenére, hogy a sikeresebb és felfelé törekvő kézművesek bizonyára szerették volna értelmiségiekhez adni lányaikat, azok nem választottak helyi kézműves lányt feleségnek, annak ellenére, hogy néhány nemesi rangú is akadt közöttük. Az értelmiségiek általában nem helyi születésűek, munkájuk miatt települnek le Aszódon, azonban a városhoz kötődő lányt választottak feleségnek, esetenként bizonyára beilleszkedésük sikerének elősegítése céljából.Természetesen ennél a kategóriánál, ahogyan már utaltam rá, hogy a foglalkozáscsoporton belül házasodó értelmiségi felesége általában értelmiségi apa lánya volt. gzés a meghatározó számukra. Éppen emiatt az általuk művelt terület méretére és egyéb gazdasági háttérre utaló adatok feldolgozásával szükséges ezt a csoportot részletesen megvizsgálni, hiszen a paraszti réteg jellemzően tagolt volt ebben az időszakban. A földrajzi exogámia és endogámia esetében is a nagy létszámú parasztság vitte az arányokat a zártság irányába, hiszen a részletesebb vizsgálat azt is egyértelműen megmutatta, hogy a kézművesek földrajzilag mobilak voltak. A bemutatott néhány család példáján is látszik, hogy előfordultak olyan házasságok, ahol a feleség volt helybéli, a férj távolról érkezett és az új család a városban maradt. Ezek a példák mutatják, hogy ebben az időszakban több kézműves is betelepült a 58
