Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Bozó-Szűcs Diána: Az aszódi evangélikusok házassági kapcsolatai a 19. század közepén
Tanulmányok Pest megye történetéből 1. térkép /Az aszódi evangélikusok házassági vonzáskörzete, 1824—1864 be a települések neveit, felsorolom őket: Ácsa, Bag, Bágyon, Balassagyarmat, Béla, Bér, Besztercebánya, Betska, Bodony, Búkra, Cegléd, Csege, Csötze, Csővár, Dengeleg, Dobsina, Domony, Ecséd, Erdőkürt, Farmos, Folkusfalva, Földvár, Gede, Guta, Gyöngyös, Heréd, Hévízgyörk, Hort, Iklad, Kartal, Kis- Falagyatz, Kiskőrös, Kökényes, Legénd, Maglód, Nagykőrös, Nagy-Palugya, Osztroluka, Pest, Petény, Pozsony, Rákoskeresztúr, Répáshuta, Rimabánya, Sámsonháza, Selmecbánya, Stajavitska, Szada, Szentmártonkáta, Szügy, Szirák,Tabja,Tata,Tarnóc, Tázlár, Tótgyörk, Túra, Újfalu, Újvidék, Vanyarc, Var- sány, Záhor, Zeleno, Zsidó. A vonzáskörzet és a város lakóinak, azok viselkedésének, döntéseinek részletesebb megismeréséhez segít hozzá bennünket, ha foglalkozáscsoportonként vizsgáljuk meg a lokális endogámia kérdését. Az eredményeket igyekszem egyéni példákkal árnyalni. Alább egy táblázatot láthatunk, ahol az általam kialakított foglalkozáscsoportok házasságait szemléltetem, azt vizsgálva, hogy hány esetben választottak helyi, hány esetben pedig más településről párt. A vizsgált korszakban az evangélikus aszódiak 73%-a kötött lokálisan endogám házasságot, illetve egyharmadhoz közeli (27%) azoknak a párkapcsolatoknak az aránya, amelyekben az egyik fél nem aszódi származású volt. (3. táblázat) Mivel az általam kialakított foglalkozáscsoportok külön feltüntetve láthatók a táblázatban, ezért az is vizsgálható, hogy van-e különbség a párválasztási szokások földrajzi nyitottságában az egyes csoportok között. Feltételezhetjük, hogy ha hipotézisünknek megfelelően a házasság tudatos társadalmi stratégiai eszköz, mely nem csak az egyén helyét és önmeghatározását fejezi ki a társadalomban, hanem annak változásával vagy megőrzésével kapcsolatos tudatos döntésen alapul, akkor a választott házastárs lakhelye, az egyes foglalkozáscsoportok képviselőinek átgondolt szándékára és így kialakított társadalmi-foglalkozási kapcsolatrendszerére nyújt rálátást. 55
