Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Műhely - Tyekvicska Árpád: Templom és falu térben és időben. A legéndi Boldogságos Szűz Mária templom környezetének története a 14. század végéig
Műhely Kiterjedhetett települési területük Nógrád megye déli lejtős oldalára is. A nemzetség kezében tartotta tehát az ország szívét és legfontosabb dunai átkelőt, a megyeri révet.”183 Kurszán halála után birtokaikat az Árpádok kisajátították, így a leszármazottak kezén már csak a peremeken maradtak töredékek.184 Érvei között szerepel, hogy a forrásokban 1329 és 1338 között megjelenő egyik családtagjukat Etelének nevezték, amely személynevet egyedül ebben a magyar nemzetségben viselték. Elméletét Györffy 1959- ben megjelent összefoglaló művében is fenntartotta,185 sőt, érveit István-monográfiájában megtoldotta azzal, hogy a Kar tál-Kurszán nemből leszármazó családok „még sokáig őrizték az égi származás tudatát címerükben, a lebegő angyal képében”,186 s az Etele név használatát is a legmagasabb származásra való emlékezés eredményezhette, az Attila-kultusz 13. századi elterjedésének idején. Elképzeléseit Kristó Gyula és Bóna István is elutasító kritikával illette.187 Hozzá kell tenni, hogy az 1263-as említés eredeti oklevele tudtunkkal sosem került közgyűjteménybe. Egyetlen ismertetését Wertner adja, aki meg is jegyzi, hogy azt „Mocsáry István százados úr Váczon, volt szíves rendelkezésemre bocsátani.”188 Bevezető mondataiból kiderül, hogy az okmányt a Muslay család váci levelei között őrizték. Cikkében még több, a Kartalokra vonatkozó oklevelet is ismertet, több hibával (Kabas helyett, Kabos Tamás, Gede helyett Jeded), így felvethető, hogy esetleg az 1263-as oklevélnél is félreolvasott valamit (pl. a Kortan ~ Kortal helyett ad Korzant). Másrészt Györfly abban is téved, hogy az Etele név csak ebben a nemzetségben volt használatban, hiszen épp első, 1286-os előfordulása távoli tőlük.189 Gyanúra ad okot az is, hogy, noha Anonymus említi a tényt Kurszán birtoklásáról Százhalom környékén, más hasonló közléseitől eltérően itt nem adja meg forrását, vagyis meglehetősen nagy ívű átkötés az az interpretáció, hogy a Kartalok nemzetségi hagyományát veszi át. A nemzetség eredetét tehát a továbbiakban még vizsgálni kell. Ezzel kapcsolatban utalunk Pais Dezsőre, aki a Keve név kapcsán írt megfontolandó gondolatokat. Szerinte az ehhez a névhez fűződő mondái hagyomány a török származású népek köréből ered. Megjegyzi, hogy a Kézai-féle Cuwe azoa, illetve a Képes Krónika-bcYi Keue oza (Keve-völgye), vagyis a mai Kajászó egy Kálózd nevű helység mellett feküdt, a káliz pedig mohamedán vallású török nép volt. Ehhez járul Pais szerint, hogy Kajászó 1271- ben a Kartal nembeli Uza fia Péter hagyományából lett a margitszigeti apácáké, az Uza név pedig a török úz népnévnek -a képzős származéka.190 A 13. század második felére a Kartalok nemzetségfája már szétágazott. A század harmadik negyedében három ágazat tűnik elénk, több töredékcsalád adataival kiegészülve. A Karácsonyi János által megadott leszármazás és az általa összefoglalt család- történet, bár kiegészítendő, ma is használható.191 A családfán, 1247-ben, az egyes ágak elindítóinak I. Uza, I. Simon és Benedek látszanak. A Karácsonyi által sehová sem kötött Kabas I. Tamást mi az Uza- ágoz soroljuk, mivel több ügyletben ezekkel együtt jelenik meg, főként a szerencsétlen sorsú I. Péterrel. A név alapján nyilván Etelétől származó Sülyi Etele család pedig inkább a Simonfiak közül ágazhatott 183 Györfly 1955: 22. 184 Györfly 1955: 20. és 26. 185 Györfly 1959: 147-148. 186 Györfly 1983: 56. A címerre vonatkozó állításához nem ad meg hivatkozást. Ugyanakkor Györfly állításával éppen ellentétes értelmezések is felszínre jöttek. Csikó ( Ciko) egri püspök a Pomázi Csikó családból, így a Kartal nemzetségből származott, ennek pecsétje pedig a Búzád-Hahót nemzetség bölényfejét ábrázolja, szarva között kereszttel, legalábbis az MTA kutató- csoportjának tagjai 1984-ben így látták. Ugyanakkor mások szerint Pomázi Csikó tárnokmester l402-es pecsétjén Midász Gordius király fia, Briges népének mesés királya van ábrázolva, szamárfüles királyfej alakjában, liliomos koronával. [Bodor (szerk.) 1984: 19.; Lővei—Takács 2014: 144.]. 187 Lásd erre: Bóna 1995. és Kristó 1993: 53-94., de különösen: 87—88. iss Wertner 1899: 722. Wertner az oklevél szövegét itt közli: Werner 1901: 117. 189 ÁUO: XII. 448. (376.) 190 Pais 1921:162. A jövőben a Kartalok származását érdemes lesz összevetni az Anonymus által valóban megnevezett Baracska nemzetség „kun” hagyományával, akik a 13. században a Kartalok közelében birtokoltak Fejér megyében és a budai határban is. (GH: 139.) 191 Karácsonyi 1900-1904: II. 305-309. 267
