Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Műhely - Tyekvicska Árpád: Templom és falu térben és időben. A legéndi Boldogságos Szűz Mária templom környezetének története a 14. század végéig
Műhely a falu régi elhelyezkedéséről, a következő választ adták: „A falu régen ott vöt a Kúria alatt. Meg itten, a templom alatt. Ott vót a temető is. Azt a falut ösz- szedőltette a török [...] a templom tornyát háromszor is lelőtte a török.”127 Nógrád vármegye hatósága, 1731-ben, kiterjedt vizsgálatot folytatott a nézsai plébános keresetére, melyben disznai elhajtása miatt tett panaszt több legéndi lakosra. A peres eljárás során a hatóságok megvizsgálták annak a határrésznek a hovatartozását is, ahol a legéndi lakosok a sertéseket befogták. A meghallgatott tanúk közül Tót Lőrinc, Nándori Bene Adám 73 éves becskei jobbágya a következőket vallotta: „Mégh Bécs alá nem ment volt a Török [tehát 1683 előtt - Ty. A.], már Fatens házas lévén László Mihály nevezettű Kálvinista Gazzdánál az Puszta Templomon Feliül való Falu Sellin szolgálván lakott...”.128 Hasonlóan nyilatkozott Legindi Mihály, a váci püspök 68 év körüli kosdi alattvalója: „... jól lehet itt született a fatens Leginden mégh a midőn régi magyarok a régi falu helyen a templomnál laktak volna.”129 Mindkét idézett tanú a templomot jelöli meg a faluhely azonosításakor. Ha a „Puszta Templomon Feliül való Falu Sellin” lévő helyet nem is tudjuk meghatározni, úgy véljük, az a templom keleti falától Szécsénke falu felé, illetve a déli irányban húzódó Forrás nevű táblában volt, a domboldalakon, esetleg a templomtól nyugatra áthúzódva, a mai köztemető területére, illetőleg az átellenben lévő Kúria és Hosszú- fóldek dűlőkben folytatódva. A forrás tanúsága alapján a romos „pusztatemplom” ekkor, a 17. század végén már nem középpontja, hanem széle, lezárása lehetett a településnek. Egy 1701-ben Legéndről készült összeírás tesz említést arról, hogy a felsorolt javakon kívül „van egy elhagyott nemes kúria, elhagyott épületekkel. A hozzátartozó föld nyomásonként 12 köböl, a rétek kb. hat szekér szénát hoznak.”130 Talán nem járunk messze az igazságtól akkor, ha feltételezzük, hogy a felhagyott nemesi telek házai a Kúria nevű dűlő templommal átelleni oldalán feküdtek. Minden bizonnyal a település valamelyik szélén helyezkedtek el a szérűskertek, bár ennek helynévi nyomát már csak a mai településnél tudjuk fellelni.131 Természetesen a századok folyamán a falu tér- szerkezete, elhelyezkedése — különösen a régebbi korokban — sokat változott, változhatott. Ami azonban megépítése óta a viszonyítási pontot jelenthette az áthelyezések során, az a templom volt, ami bizonyosan sok száz éven keresztül a környezetében tartotta a falu lakóit, koronként pusztult vagy épült állapotában, cintermében örök pihenőhelyéül szolgálva az elhunyt lelkeknek. A fentieket kiegészíthetjük az emlékezet által és az írott dokumentumokban megőrzött hely- és dűlőnevek tanúságával. A mindenkori faluhatár pontos ismerete elemi feltétele volt a falusi életnek, hiszen csak ez teremthette meg a mindennapi élet biztonságát. Legénd esetében a terület északi, déli sávjában és keleti részén megőrzött magyar dűlőnevek, minden bizonynyal a szlovákok 17. század végi betelepülése előtt keletkeztek. Kettő, mint később látni fogjuk, már a 14. században is megvolt, Répás és Pétervölgye azóta élő dűlőnevek Legénd és a vele szomszédos falvak határában. A községek közötti megosztásuk időpontját a 14-15. századra tehetjük, és vélhetően a 127 Interjú Turcsan Ráfael és Kollár József legéndi lakosokkal, 1985. Hangfelvétel a szerző birtokában. 128 MNL NML, IV. 1. O/ff. 26/1731. 129 MNL NML, IV. 1. O/ff. 26/1731. 130 MNL OL, U et C. 84/45. Egy 1850-es térképen, a régi katolikus templommal szembeni kettőstagolású domboldal „Curia” néven szerepel. A Pesty Frigyes számára 1865-ben kitöltött kérdőíven, a régi elnevezésű dűlők között a Sztará Kúria és a Nova Kúria megnevezések szerepelnek, ami talán arra utal, hogy a területen két épület nyoma volt ekkor még kivehető, melyet a nép öreg és új névvel különböztetett meg. (MNL OL, S 78.139. téka, Legénd 1-5.; OSZKK, Pesty: Nógrád megye, Legénd.) 131 MNL OL,TK 1182. Mappa a te[kin]t[e]tes öregebbik Radványi Istvány ur Legénden lévő birtoka Jantsokouszky házhellyel együtt. Készítette Hauer György, 1802/1803-ban. A térkép a mai Kossuth utca végén jelzi a „Szérös” falurészt. 257
