Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
A Nagy Háború - Gyura Sándor: „…Eltemette gyászos Galícia…”. A ceglédi Füle Péter első világháborús frontnaplója
A Nagy Háború Füle Péter életrajza 1914. szeptember 1-jéig, a frontra vonulás napjáig Ifj. Füle Péter 1890. május 15-én született Cegléden, családja ötödik gyermekeként. Édesapját szintén Füle Péternek (1860-1930), édesanyját Dobos Juliannának (1868-1941) hívták. A család gazdálkodással foglalkozott. Nyolc gyermekük született, ebből négyen érték meg a felnőttkort: Julianna, Ilona, Péter és Lajos.5 Ifj. Füle Péter (a továbbiakban Füle Péter) 1900 és 1908 között volt a Ceglédi Magyar Királyi Állami Főgimnázium kitűnően tanuló növendéke.6 Az Osztrák—Magyar Monarchia férfi- lakosságára a védkötelezettség 17 éves kortól vonatkozott. Azonban ha valaki „valamely magasabb tanintézetben” tanult, akkor szolgálatának megkezdését elhalaszthatta 24 éves koráig.7 Minden bizonnyal Füle Péter is ezt tette, amikor az érettségi vizsga letétele után a Keleti Kereskedelmi Akadémián tanult tovább, amely Magyarországon akkor főiskolaként a kor legrangosabb - elsősorban a kelettel való árucsere előmozdítását szolgáló - kétéves kereskedelmi-közgazdasági képzést nyújtó intézménye volt.8 Diplomázása után bankhivatalnokként helyezkedett el szülővárosában, a Czeglédi Takarék- pénztár Egyesület Rt- nél.9 Füle Péter a diploma megszerzése után, 22 éves korában, 1912 októberében vonult be katonának. A Monarchiában a „rendes” szolgálat két évig tartott, 10 évi tartalékosi kötelezettséggel. Az 1912. július 8-án kihirdetett új véderőtörvény értelmében mint állami főgimnáziumot végzett férfinak ún. egyévi önkéntesként (németül Einjährig-Freiwilliger) csak egy évi tényleges és tizenegy évi tartalékosi szolgálattal kellett védkötelezettségének eleget tennie, függetlenül attól, hogy tényleg önként jelentkezett, vagy rendes, illetve utósorozáson soroztatott be. A korábbi szabályozástól eltérően ezt már állami költségen kellett teljesíteni. Csak a lovasságnál, a lovas tüzérségnél és a vonatcsapatoknál szolgálhattak az oda jelentkezők saját finanszírozással, ideértve a ruházatot, a felszerelést, az élelmezés és a lovasítás, lótartás költségeit is. Ez esetekben viszont megválaszthatták a csapattestüket, és ha szállást is tudtak maguknak biztosítani, továbbra sem voltak köte- lezhetőek a laktanyában való lakásra. A hadügyminiszter és a honvédelmi miniszter határozta meg azt a létszámot, hogy az egyes alakulatokhoz menynyi egyévi önkéntes vehető fel. A törvény előtérbe helyezte az önként jelentkezőket, akiket a közös hadsereg és a magyar királyi honvédség között az újoncjutalékok arányában osztottak el.10 Füle Péter - pontosan nem ismert módon - a tiroli császári és királyi (továbbiakban cs. és kir.) 2. császárvadász ezredhez került, melynek parancsnoksága a dél-tiroli Bozenben volt.11 A négy tiroli császárvadász ezred (k.u.k. Tiroler-Kaiserjáger-RegimentNr. 1—4.) az Osztrák—Magyar Monarchia elit csapattestének számított. Az ide besorozottakat elsősorban magashegyi katonai feladatokra képezték ki. Mindenkori tulajdonosuk az osztrák császár volt. Fő hadkiegészítési 5 Napló: 30. Füle Lajos (1894-1973) is megjárta az orosz frontot 1914-ben, majd 1915-ben betegség miatt szabadságolták. Ezt követően egy katonaorvos sofőrjeként szolgált. [Napló: 56—57.; Kolofont (szerk.) 1931: 413.] 6 Anyai nagyapjának testvére, Dobos János mérnök (1816-1896), egykori ceglédi polgármester (1861-1868) alapítványából létesült a ma Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium néven működő iskola, mely 1899 őszén kezdte meg működését. Füle Péter a második érettségiző évfolyamban végzett. (Napló: 16.; Ries 1914:14.; Reznák 2003: 31.; Gőz 1997:10.) 7 1889. évi VI. te. 24. §. 8 Napló: 50.; ’Keleti Akadémia’ szócikk. A Keleti Kereskedelmi Akadémia a Budapesti Gazdasági Főiskola jogelődje volt. In: http://www.bgf.hu/kvik/akarroFAKARTORTENETE (Utolsó letöltés: 2015. november 30.) 9 Napló: 16.; Cegléd legrégibb pénzintézete, 1869-ben alakult. Közkeletű neve a „Nagytakarék” volt. (Reznák 2003: 62.) 10 1912. évi XXX. te. 19. és 21. §. 1912-ben minden 3 314 közös haderőhöz beosztott egyévi önkéntes, póttartalékos után 1 embert osztottak be a honvédséghez. (99.65.000/1912. H. M. sz. CC/1.) 11 Napló: 50.; Makkay (szerk.) 1934: 269. Bozen olasz neve Bolzano. Ma Olaszországhoz tartozik. 197
