Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
A Nagy Háború - Mészáros László: Nagykőrös az első világháború éveiben
Mészáros László: Nagykőrös az első világháború éveiben napig, ugyanis szeptember elején visszaszállították Karánsebesre. Október 3-án pedig a galíciai Szánok városából az ottani katonai tartalékkórházat helyezték át Nagykőrösre, a református főgimnázium és a tanítóképző épületébe. Ekkor a gimnázium a Patay utcai régi képezdébe és a Konstantinumba (római katolikus elemi iskola), a tanítóképző pedig a Szalay- Faragó-féle alapítványi iskola és árvaház épületébe költözött. A szanoki kórház csak 1918. január 26- án ürítette ki az általa használt iskolaépületeket, mivel a katonai parancsnokság egy felső-olaszországi városba helyezte át a kórházat. A gimnázium végül is 1918 augusztusában költözhetett vissza régi épületébe.30 A háborúban fellépő járványveszélyre figyelmeztetett Póka Károly polgármester 1914. szeptember 12-i hirdetménye: „Miután tudvalevő, hogy Oroszországban az ázsiai kolera állandóan uralkodik, és így ez a háborúból hazaérkezett betegeink és sebesültjeink útján könnyen behurcolható, felhívjuk a lakosságot, hogy mindazon megbetegedési eseteket, amidőn kolerára gyanús tünetek lépnek fel, a városi főorvos úrnak azonnal jelentsék be.”31 Történt is egy kolerás haláleset Nagykőrösön. Egy apa katonafiát látogatta meg Galíciában, s onnan már betegen jött haza, másnap elhunyt. A fertőzött házat vesztegzár alatt tartották s így újabb megbetegedés nem fordult elő, több kolerás beteg nem volt a városban. Iskolaügy A háború felborította az iskolai élet megszokott rendjét. A tanév a szokásosnál később, csak szeptember közepén kezdődött. Az iskolaépületeket kórházi célra lefoglalták, a város iskoláit összevonták a tanítóképző épületébe. Miniszteri rendelet szerint szeptemberben csak az alsó osztályok tanulói kezdték meg az iskolai évet, a felsősök segítettek a mezőgazdasági munkákban. De november 2-ától már nekik is járniuk kellett iskolába. Sok tanár és tanító is bevonult a mozgósításkor, ezért számos iskolában nem maradt elég szakképzett tanerő. A gimnázium itthon maradt tanárai vállalták, hogy bevonult tanártársaik helyett díjtalanul megtartják azok óráit.32 A községi iskolaszék elnöke a tanítóhiány orvoslására visszahívta a már nyugalomba vonult kartársakat vagy állástalan tanítókat alkalmazott a tanyasi iskolákban. A háborús években az ipari műhelyekben is szakemberhiány volt, és ez érintette az inasokat, tanoncokat is. Ugyanis azok az inasok, akiknek munkája egyes ipari üzemekben nélkülözhetetlen volt, az iskolába járás kötelezettsége alól részben vagy egészben felmentést kaptak. A háborús viszonyok újdonsága volt a hadi érettségi bizonyítvány. Ezt olyan 8. osztályt végzett gimnáziumi tanulók kaphatták meg egész éves szorgalmuk és előmenetelük alapján, akiket a katonai szemlén alkalmasnak találtak és bevonultak ezredeikhez. A nagykőrösi református főgimnáziumból 1916 májusában hét tanuló kapott hadi érettségi bizonyítványt. 1916-ban a vallás- és közoktatásügyi miniszter úgy rendelkezett, hogy minden gimnáziumban hadi érettségire előkészítő tanfolyamot kell szervezni május 25-től június 25-ig azoknak a tanulóknak, akik a hetedik osztályt elvégezték és időközben katonai szolgálatra kellett bevonulniuk. A tanfolyam elvégzése után osztályvizsgát tehettek, majd érettségi vizsgára bocsáttattak. E tanulók bevonulását elhalasztották, hogy az érettségi bizonyítványt megszerezhessék. 1917 a nagykőrösi református főgimnázium életében nevezetes év volt, ugyanis az év április 3-án a presbitérium úgy döntött, hogy a gimnázium ezentúl a nagy magyar költő, Arany János nevét viseli.33 Arany János születésének századik évfordulóján a gimnázium így tisztelgett országos hírű volt tanára emléke előtt. Ez volt az első eset, hogy egy magyar tanintézet egy személy nevét vette fel. 30 Nagykőrösi Hírlap, 1918. szeptember 1. 31 Nagykőrösi Hírlap, 1914. szeptember 20. 32 A gimnáziumból négy tanárt (Bánóczy Endre, dr. Gaál László, Huszár György, Major Aladár) már az általános mozgósításkor behívták, Dobay László pedig 1914 novemberében vonult be. 33 Nagykőrösi Hírlap, 1917. április 8. 188
