Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
A Nagy Háború - Mészáros László: Nagykőrös az első világháború éveiben
A Nagy Háború Nagykőrösi Gazdasági Egyesület háztartási kiállítást rendezett a városi szállodában. Az itt bemutatott konzerv ételeket (befőttek, aszalt gyümölcsök, száraztészták stb.) a kiállítás elbontása után a hadikórház lakóinak ellátására fordították. A háborúban a segítés, a beteggondozás eszméje mindig jelen volt évszázadokon át. A Magyar Vörös- kereszt az első világháborúban aktívan tevékenykedett sok városban. 1915. január 31-én megalakult nagykőrösi fiókegyesülete is. A 26 alapító és 320 rendes tag Patonay Dezsőt választotta elnökké, K. Faragó Irmát társelnökké. Fő feladatukul szabták a sebesült katonák gondozását, ezért a február 6-i ülésükön úgy határoztak, hogy a város által fenntartott katonai kórházat a Vöröskereszt átveszi, és annak ügyeit - a városi főorvos tanácsainak figyelembevételével — maga intézi. Az 1916. március 11-i közgyűlésen beszámoltak a nagykőrösi Vöröskereszt egy éves működéséről. Ebből kiderül, hogy az akkor 345 tagot számláló egyesület számos jótékony célú munkát végzett. Meleg téli ruhákat (térdvédőket, harisnyákat stb.) kötöttek a katonáknak, adományokat gyűjtöttek a rokkant katonák és a hadiözvegyek, hadiárvák javára, jótékony célú hangversenyt rendeztek, melynek tiszta jövedelmét a 29. és a 38. gyalogezredek parancsnokságához juttatták el.27 Emellett a helybeli Vöröskereszt Kórház működtetésében is nagy szerepük volt az egylet orvosainak (dr. Mester Gyula, dr. Bartha Béla),28 ápolóinak és nem utolsósorban a kórházigazgató Takáts Mihály apátplébánosnak, aki a kórház ügyeit intézte és minden délután felkereste a betegeket, lelki vigaszt nyújtva nekik. A nagykőrösi Vöröskereszt Egyesület fedezte a kórház élelmezési, személyi és dologi kiadásait. 1917-ben naponta 4 koronát utalványozott a városnak minden beteg után. Ha ez az összeg nem volt elég, a város kiegészítette azt az új városi kórház számára korábban összegyűlt alapból. 1917. november 5-én a katonai parancsnokság váratlanul feloszlatta a Vöröskereszt kisegítő kórházat, de hivatalos értesítést nem küldött erről. A városi tanács ezért nem vette tudomásul a feloszlatást, csak felfüggesztette a kórház működését. 1918 januárjában a budapesti katonai parancsnokság táviratban közölte a várossal, hogy a honvédelmi mi4. kép / Dr. Mester Gyula városi főorvos (NAJM FT, 4807.) niszter hozzájárul a kórház fenntartásához. Ezek alapján Nagykőrös továbbra is fenntartotta a kórházat, amely folytatta működését. A háború végén a polgári leányiskola — alapos fertőtlenítés után - visz- szakapta épületét és 1918. szeptember 5-én már ott nyitották meg az új tanévet.29 1916-ban két katonai tartalékkórház települt be Nagykőrösre. Augusztus 30-án a román betörés miatt menekülő karánsebesi katonai kórház nyert elhelyezést a tanítóképző intézet épületében. De csak pár 27 A Magyar Vöröskereszt Egyesület nagykőrösi fiókjának jegyzőkönyvei, 1915-1934. (NAJM TD, 70.117.1.) 28 Dr. Mester Gyula városi főorvos 1917. július 16-án elhunyt, ettől kezdve dr. Bartha Bélára nehezedett a betegek gyógykezelése. 29 Nagykőrösi Hírlap, 1918. szeptember 8. 187
