Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Muntagné Tabajdi Zsuzsanna–Muskovics Andrea Anna–Szacsvay Éva: Az öltözködés változásai Pócsmegyeren a XX. században
Muntagné Tabajdi Zsuzsanna — Muskovics Andrea Anna — Szacsvay Éva: Az öltözködés változásai Pócsmegyeren a XX. Században 7—8. kép /A rékli szabásának átalakulása. Az 1930-as évekig testre szabottan, plasztronos szabással, válltoldással, bevarrt, húzott hosszú ujjakkal és álló nyakkal varrták a rékliket, amelyeket általában gyári csipkeszalag díszített. A selyemruhákkal általánossá vált az enyhén testre szabott, válltoldással, bevarrt, sonkaformájú ujjakkal, fekvő gallérral ellátott rékli A ruházatot illetően a kelengyében ünneplő ruhák szerepeltek. Az esküvői ruha mellett gazdagságtól függően kaptak ünneplő selyemruhákat különböző színekben: rózsaszín, világoskék, drapp, barna, sötétkék, fekete. A szegényebbek kevesebbet kaptak, így a színekből is kevesebbjük volt. Az anyag és a szabás nem különbözött, csak az, hogy kinek hány ruhája volt. Az anyag minősége, drágasága, díszítettsége jelzett még gazdasági különbséget. A nagyon szegények csak egyetlen ünneplőruhát kaptak. A ruhákon kívül ágyneműhuzatok, konyharuhák, törülközők voltak még a kelengyében. Ezekből 12 darabot kaptak a gazdagabbak, a szegények annyit, amennyit adni tudtak, de törekedtek arra, hogy a hat darab meglegyen. A kelengyében lévő textilneműket a lányok maguk készítették, esetleg vették. A testi fehérneműkre, abroszokra, ágyneműkre fehér hímzéseket is tettek, ennek modelljeit a nyaralóknál végzett háztartási munkák során leshették el.40 Megesett az is, hogy a rokonok, barátnők, szomszédok besegítettek a kelengye készítésébe, ha rosszul álltak az esküvő előtt. Akik elkezdtek dolgozni férjhezmenetelük előtt, azok a saját pénzükből gondoskodtak a kelen- gye egyes darabjairól, illetve a lánykorukban használt ünneplő selyemruhákat is magukkal vitték a házasságba. A viselet mint tárgy és jel A viseletre már néprajztudományunk kialakulásakor felfigyeltek a kutatók, elsősorban szépsége, esztétikája miatt. Annak ellenére, hogy már a kutatások kezdetén felismerték, hogy a viseletét nem pusztán praktikus célt szolgáló tárgyak alkotják, hanem ezeknek valamilyen jelölő funkciója is van, a leírások mégsem ennek szellemében történtek. Az egyes daraboknak tárgyi leírását adták, egyéb funkciójukra, az általuk hordozott jelekre csak röviden utaltak annak ellenére, hogy Bogatirjovnak már 1936-ban 40 A fehérhímzés divatja a környező falvakból is ismert (Tahitótfalu, Dunabogdány), ebben a szentendrei református polgári iskola is szerepet kapott, ugyanis ide íratták be a pócsmegyeri leányokat is. (Lásd a hímzésoktatás rendszerének kialakulását az 1880-as évektől az iskolai oktatásban: Lackner 2010: 234-244.) 130
