Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920–1939. Képviselők és választók a ceglédi sajtóban
Tanulmányok Pest megye történetéből kezdik el az átalakítást. A pártnak sok pótolnivalója lett volna a parlamentben, hiszen az utóbbi két választástól távolmaradtak. „A Független Kisgazdapárt a szabadság pártja”129 — hirdette az egyik jelszó, és a Kisgazda többször megerősítette, hogy az 1938-ban elfogadott titkos választásról szóló törvény 1939-es alkalmazása garantálja majd a félelem- és befolyásolás-mentes szavazást. De a pécsváradi szikvízgyáros jelölése nem tartozott a ceglédi pártszervezet jó döntései közé. A ceglédi kisgazdák többször számonkérték a többi párttól: ceglédi ember helyett miért a „központból” küldött jelöltet támogatnak; 1939-ben azonban ők is egy Cegléden ismeretlen politikust kértek fel pártjuk képviseletére. Czirják Antal alig szólt bele a választási küzdelembe, ráadásul fő támogatója, a Ceglédi Kisgazda hetekkel a választás előtt megszűnt, így az ezret sem érte el szavazóinak a száma. A harmadik jelölt, Zsengellér József nyugdíjas csendőrszázados azonban váratlan(?) meglepetést okozott Cegléden. Ő aztán „tősgyökeres” ceglédi családból származott: itt született, itt járt iskolába, itt sportolt a MOVE atlétikai szakosztályában, és feltehetően sokan ismerték őt a városban.130 Zsengellér megjelenése a választási küzdelemben szemmel láthatóan zavarba hozta a ceglédi nyilvánosságot. Nem a személye, hanem az általa képviselt Nyilaskeresztes Párt felbukkanása miatt kerültek szokatlan helyzetbe, hiszen sem a Kisgazdapárt, sem a MÉP nem hagyhatta szó nélkül a nyilasok váratlan szárnyalását. Lenézés, megvetés, félelem árad mindhárom ceglédi újságból, bár a MÉP az együttműködés sajátos formáját azért napirenden tartotta. ,A magyar kormány programjává tette a nyilas mozgalom jelszavainak legnagyobb részét s azokat a magyar alkotmány keretei között meg fogják valósítani úgy, hogy az a magyar lélek alapprincipiumainak megfelel”131 - nyugtatta a ceglédi híveket a Ceglédi Hírlap vezércikkének írója. De a MÉP-féle megnyilatkozások inkább ijesztő távlatot kínáltak a választópolgároknak. „Minket a szélsőséges nyilas mozgalmaktól nem a jobboldaliság mértéke választ el, mert a mi jobboldaliságunk egy cseppel sem kisebb, mint az övéké, minket csak a módszerek különbsége, a megvalósítás metódusaiban való ellentét választ el tőlük”132- üzenték a Ceglédi Hírlap rendkívüli választási kiadásában, mintha nekik nem lett volna abban semmi felelősségük, hogy az általuk megvetett nyilasok és kártékony nézeteik életre keltek. Német eredetű, szélsőséges, nemzeti jelszóba takart kommunizmus, zöldre festett vörös cégér — ezek a nyilasokról szóló minősítések szintén a helyi lapokban jelentek meg, és a cikkek alapján rekonstruálható a nyilasmozgalom ceglédi felvirágzása is. „Tudomásunk szerint három frakció is működik városunkban; mind a három jelentéktelen életet élt mindaddig, míg a hegyközségi törvény végrehajtása miatt a város szőlőbirtokosainak a kedélye föl nem lett izgatva. A nyilas pártoktól országszerte is és Cegléden is óvakodott a szellemi elit [...] A ceglédi úgynevezett nyilaspártnak alig van több 300 beszervezett tagjánál. A szervezés városunkban hosszú ideig titokban folyt, a másik két frakció, a Nemzeti Front és a Festetich-féle nyilastábor egyetlen alkalommal sem mutatkozott még meg úgy, hogy velük komolyan kellene számolni. A zöldinges nyilasok 129 Ceglédi Kisgazda, 1939. május 7. 130 Zsengellér József életrajzi adataira: Almanach 1940: 376.; A ceglédi állami anyakönyvi kerület halotti anyakönyve, 1949. augusztus 9-i bejegyzés; Beszámoló. Titkári jelentés a MOVE 1925. évi működéséről. Czeglédi Elet, 1926. március 5.; Czeglédi Elet, 1926. március 12. és március 19.; Kinevezés. Ceglédi Közlöny, 1927. május 8.; Elfajul a választási küzdelem. Ceglédi Hírlap, 1939. május 17.; Uj választás felé. Ceglédi Függetlenség, 1939. július 2.; Nyilasék. Ceglédi Hírlap, 1939. november 5.; Ismét újabb bizonyítást rendeltek el Zsengellér József elleni petícióban. Ceglédi Függetlenség, 1939. november 12.; Zsengellér József képviselőt kizárták a Nyilaskeresztes Pártból. Ceglédi Hírlap, 1941. május 17.; Zsengellér Józsefet városunk képviselőjét kizárták a Nyilaskeresztes Pártból. Ceglédi Függetlenség, 1941. május 18.; Van-e Ceglédnek képviselője? Ceglédi Hírlap, 1941. december 20.; Országgyűlési képviselőnk ügye. Ceglédi Hírlap, 1943. január 2.; Újból internálták Cegléd volt nyilas képviselőjét. Cegléd, 1946. július 28. 131 Szívós U. Márton: A legyőzhetetlen mozgalom. Cegléd Hírlap, 1939. május 21. 132 Ceglédi Hírlap, 1939. május 24. (Rendkívüli kiadás.) 111
