Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920–1939. Képviselők és választók a ceglédi sajtóban
Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920-1939 modern és összehangolt módszerekkel állt elő Antal István hasonlóan korszerű korteshadjáratában. Több alkalommal is közöltek fotókat a címlapon; ilyen alkalom Mikecz Ödön megjelenése óta nem fordult elő Cegléden. A Ceglédi Hírlap két rendkívüli kiadást, a Ceglédi Függetlenség pedig képes mellékletet szentelt a választási küzdelmeknek. Az újságok minden alkalommal Antal fölényes győzelmét jósolták, miközben aprólékosan leírták az életrajzát, az érdemeit és persze folyamatosan hírt adtak minden olyan ceglédi eseményről, amelynek részese volt. Márpedig Antal István sok helyen megfordult és sokféle üggyel foglalkozott a választás előtt. Két alkalommal mondott „megrázó erejű” beszédet a választók előtt. „Cegléd város húsz év óta az egyik pillére volt az országban a helyes értelemben vett, jobboldali fajvédő politikának, ezért a Magyar Elet Pártja e falak között biztos otthonra talál”125 — mondta a zászlóbontó nagygyűlésen, ahol egyébként összegezte a MEP politikájának lényegét is. „A Magyar Elet Pártja kimondottan jobboldali párt, amely közvetlen szellemi és politikai örököse azoknak a jobboldali fajvédő politikai mozgalmaknak, törekvéseknek és szervezeteknek, amelyek 1919-től a szegedi ellenforradalom kezdetétől a fajtánkbéli magyar nép kizárólagos politikai és gazdasági uralmának megteremtése végett éles harcot vívtak a baloldali radikalizmus minden megnyilvánulási formájával szemben”126 - jelölte ki a MEP helyét a magyarországi pártok között. A fajvédő elődök „méltó” utódaként az antiszemitizmus felszítása sem maradt ki a pontok közül. Ennek most különös aktualitást adott a második zsidótörvény parlamenti vitája (Antal szerint „hosszadalmas parlamenti bonyodalom”), amit a szónok a „tarthatatlan képviselőházi munkatempó” miatt furcsa ötlettel kívánt lezárni. „Ha én zsidó volnék, magam fordulnék a törvényhozóhoz azzal az instanciával, ne akadályozza meg s ne késleltesse a mostani törvényjavaslat törvényerőre emelkedését, mert az a helyzet következtében előálló bizonytalanság sokkal több veszélyt rejt magában a zsidóság számára, mint a mai javaslat elviselhetetlennek egyáltalán nem mondható rendelkezéseinek becsületes végrehajtása [...] Elismerem, a zsidótörvény megalkotása súlyos csapást jelent a magyarországi zsidóság elfoglalt pozícióira, a meg nem alkotása azonban még nagyobb csapás volna a számára”127 - szólt az államtitkár és ehhez a gondolatmenethez nem lehet értelmes kommentárt írni... A régi szokás szerint Antal István végiglátogatta a ceglédi külterület szőlőtulajdonosait, akikkel ezúttal az éppen akkor nagy felháborodást kiváltó hegyközségi törvény megváltoztatásáról tárgyalt. Aztán át kellett mennie a szomszédos Ceglédber- celre is, mert a választójogi törvény szerint 1939-ben ez a település a ceglédi választókerülethez tartozott. A hírek szerint ott is sikert aratott a MÉP programjával. „Dr. Antal István államtitkár fölénye egy percig sem kétséges!”128 — olvasható a szavazás napján, május 28-án kelt hivatalos helyzetjelentésben. Ám aznap mégsem a MÉP jelöltje ünnepelhetett; a választási győzelem nem Antal Istvánt juttatta be a képviselőházba. Rajta kívül ugyanis még két jelölt bízott abban, hogy ezúttal az övé lesz a ceglédi mandátum. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Czirják Antalt kérte fel az indulásra, aki a pécsváradi kerület egykori képviselőjeként szert tett politikai gyakorlatra és a ceglédiek ajánlása szerint jól ismerte az iparosok és kereskedők érdekeit. A Ceglédi Kisgazda — mert értelemszerűen ez volt a kisgazdapárt választási fóruma - részletesen fel is sorolta Czriják ez ügyben tett parlamenti javaslatait és természetesen közölte a Kisgazdapárt legfontosabb követeléseit. Uj földreform, igazságos adórendszer, népies gazdaságpolitika, a kartellek diktatúrájának megszüntetése, szabadság és önkormányzat a falu népének, általános és titkos választójog: vagyis politikai, gazdasági és társadalmi rendszerváltozást akart a Kisgazdapárt, amely szerint a zsidókérdés is megoldható, ha a nagytőkén 125 Dr. Antal István államtitkár nagy beszéde a MÉP ceglédi zászlóbontó nagy gyűlésén. Ceglédi Függetlenség, 1939. április 30. 126 Ceglédi Függetlenség, 1939. április 30. 127 Ceglédi Függetlenség, 1939. április 30. 128 Hivatalos helyzetjelentés: vezet a Magyar Élet Párt Középpestmegyében. Ceglédi Függetlenség, 1939. május 28. 110
