Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)
Tanulmányok Pest megye történetéből - Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920–1939. Képviselők és választók a ceglédi sajtóban
Tanulmányok Pest megye történetéből kortesvers maradt meg az 1935-ös választásokból, abban így dicsérték a kormánypárti jelöltet: „Preszly Elemér — még tegnap főispánunk - Hajlandónak látszik fellépni minálunk. Államtitkár ma már — gyorsan emelkede, — Képviselőnknek éppen ő kellene! Nemzeti egységnek a programját vallja, Ellenzékieskedést ő biz' nem javallja.m5 A korszak legnagyobb ceglédi szavazótábora látszólag a „nemzeti egység”jelszavával kampányoló Preszly Elemér mögött sorakozott fel; közöttük voltak már azok is, akik korábban a fajvédők (Haller István, Lendvai István) hívei közé tartoztak. Vonakodva álltak viszont oda a Kisgazdapárt hívei; a töb- biekről (az iparosokról, a külterületi lakosok) pedig csak legfeljebb találgatni lehet, hogy szavaztak-e volna Preszly Elemérre? A Ceglédi Kisgazda csalódott hangú cikkben búcsúztatta el saját pártjának elúszott reményeit. A H. Z. monogram mögé bújó szerző sorai írásában elgondolkodtató mondatok is vannak; ebből való az alábbi idézet: „Lehet a mindenható pártközpontból Ceglédre hivatalos jelöltet kirendelni, lehet a ceglédi mandátumról pártközi bizalmas megegyezéseket kötni, lehet a régi érdemes képviselőt félhivatalos segédlettel lefitymálni, lehet ezt a lelkiismeretes, de ádáz választási küzdelmekre nem termett embert megtévesztő közlésekkel váratlan visszavonulásra bírni. Cegléd város őslakossága önérzetén, sokezer földműves, iparos, munkás és kispolgár saját jelentőségébe vetett hitén emberemlékezet óta nem esett akkora csorba, mint 1935 márciusában. Elvégre többszáz éves önkormányzati múlt áll mögöttünk, s nehezen törődünk bele abba, hogy tizedrangú kis határszéli kerületként kezeljenek, s a mi ügyeinket »rólunk, nélkülünk« jelige alatt a felelőtlenség félhomályában szorgoskodó kezek intézzék. Jól tudjuk mi, hogy akik 15 évi főispáni szolgálat után államtitkárrá előléptetett tapasztalt urat hoztak hozzánk képviselőnek, nem azért cselekedtek így, hogy bennünket, Kossuth-féle lidércfények után tévelygő makacs és korlátolt agyú ellenzékieket kedvünk ellenére is boldogítsanak és erősítsenek. Hanem tették ezt abban az igyekezetükben, hogy az utolsó évtized központosító irányzatában egy igen hosszú lépéssel előrehaladva végképpen elsorvasszák ebben a városban az önkormányzati szellemet.”115 116 Az 1935. évi választás legfontosabb híre mégis az, hogy - a Horthy-korszakban először - a ceglédi sajtóban ezúttal egyetlen antiszemita megjegyzés sem zavarta meg a köz nyugalmát. Talán része lehetett ebben „a tapasztalt úrnak”, Preszly Elemérnek is. Az ő későbbi döntései ugyanis azt jelezték, hogy nem volt hajlandó a nevét adni kiközösítő (fajvédő) politikához. Mikecz Ödön megválasztása, 1936. november 22. A korszakban 1923 óta másodszor fordult elő, hogy pótválasztást írtak ki a ceglédi kerületben. Akkor Haller István a másik (a vasvári) mandátumot választotta, most viszont Preszly Elemér azért mondott le, mert a kormányváltozás miatt 1936. november 5- én megvált államtitkári tisztétől. Tettét a „törvényes kötelességgel” indokolta, hiszen november 17-én újra beiktatták a Pest megyei főispáni tisztbe, és ez a beosztás akkoriban összeférhetetlen volt a képviselőséggel.117 Két év múlva, 1938-ban viszont nyugdíjba ment; így csak találgatni lehet döntésének valódi okait. Feltehetőleg politikai indokok miatt vonult vissza az egyre zajosabbá váló közélettől a csendes, megfontolt emberként jellemzett politikus. 115 Kortes Pufi: Választások előtt. Ceglédi Hírlap, 1935. március 10. 116 H. Z.: Ti vagytok a földnek savai. Ceglédi Kisgazda, 1935. március 24. A szerző feltehetően Hartyáni Zoltán volt. 117 Preszly Elemér, városunk képviselője lemond a mandátumáról? Mikecz Ödön, az új belügyi államtitkár lesz a képviselőjelölt? Ceglédi Hírlap, 1936. október 25. 107
