Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 - Studia Comitatensia 34., Új Folyam, 2. (Szentendre, 2016)

Tanulmányok Pest megye történetéből - Reznák Erzsébet: Nyolc választás Cegléden, 1920–1939. Képviselők és választók a ceglédi sajtóban

Tanulmányok Pest megye történetéből A Ceglédi Kisgazda ugyancsak fontos tényt kö­zölt. „Szégyelljük-e Lendvait?” című cikkében arról az ítéletről számolt be, amely jogerősen elmarasztalta Lendvait 1923. augusztus 20-ai ceglédi beszédéért.69 A vád rágalmazás, az ítélet nyolc havi fogság és három millió korona volt. Lejáratta a kereszténysé­get - kommentálta a hírt a Kisgazda, amely próbálta azt is kideríteni, hogy miből áll Lendvai mostani vá­lasztási programja. „Lendvai azt mondta: a program én vagyok! Hát tényleg: igen hosszú, vékony, üres. Meg is kopogtattam és azt találtam: ha üres a hordó, akkor kong!”70 - valószínűleg már a korabeli olvasók kedve is elment attól, hogy Lendvaira szavazzanak. Pedig Lendvai azzal is megfenyegette a ceglédieket, hogy ha netán nem szavaznának rá, ledől a ceglédi Kossuth-szobor. A Czeglédi Keresztyén Újság mindkét jelölttel kifejezetten szűkszavúan bánt. Összesen három mér­téktartó hírt közölt a választásról, pedig az alcímében ott volt a politikai jelző. A Czeglédi Életnek, valóban komoly oka volt a távolságtartásra, hiszen „Testnevelési, közművelődési és társadalmi hetilap” alcímmel jelent meg. „A prog­rambeszédek minket csak nemzeti és emberi szem­pontból érdekelnek s érintenek”71 - magyarázták a szerkesztők tartózkodó álláspontjuk indokát. A Ceglédi Hírmondó apró jellemvonások meg­örökítésével színesítette a Lendvai-képet. „Ne be­széljen intimitást Horthy Miklósról az, aki egykor egy közebéden a kormányzó éltetése alkalmából két­szer borította fenékkel felfelé a poharat! Ne hivat­kozzon Kossuth szellemére az, ki maga is szélsőséges legitimista!”72 - ad egy kis ízelítőt a cikkíró az 1920- as évek közéleti viszonyairól. A Hírmondó kortesnó­tákkal is igyekezett hozzájárulni Lendvai politikai megsemmisítéshez. íme, egy változat a sok közül: „Megy a juhász a szamáron, Földig ér a lába, Kocog fűzfa paripán Lendvai a pártba. Gyepes hanton furulyáit S legelészett nyája, Egyszer csak azt hallja, hogy Elhagyja a pártja. Felpattan a szamárra, Cegléd felé vágtat, De már későn érkezett Csak egységest láthat. Elkeseredésében Mi telhetett tőle ? Nagyot ütött botjával A saját fejére. ”73 A legrészletesebb választási krónikát a Czeglédi Közlöny jegyezte le, ebben jutott tehát a legtöbb hely a Lendvai-ellenpropagandának is. Lendvai sokszor emlegetett „szegénységét” a Közlöny sem hagyhatta szó nélkül. „Hát ez a szegénység oly nagy, hogy csak a puszta képviselői fizetése évi 120 millió koronát tesz ki”74 - jegyezte meg az akkurátus újságíró, aki még azt is kiszámolta, hogy ebből a pénzből 6 hold „príma” szőlőt és hozzá 13 szőlőmunkást lehetne megfizetni, nem beszélve a lakás és utazási pénzről, amely szintén hozzátartozott egy képviselő javadal­mazásához. „Lendvai úr munkaprogram helyett a csömörlésig hivatkozik törékeny testére”75 — pedig legutóbb még kormányt akart buktatni. Ez is a Köz­lönyben olvasható a Lendvai programbeszédéről szóló beszámolóval együtt. Eszerint a városon vé­gignyargaló jelölt hol fenyegetéssel, hol hízelgéssel, hol a személye iránti szánalomkeltéssel próbálta meg szavazótáborát növelni. „Lendvainak magának jutott eszébe, hogy ismét itt kísérletezzen. Pártja nincs szervezve. Az ellenzéktámogató kormánypárt, 69 Szégyelljük-e Lendvait? Ceglédi Kisgazda, 1926. no­vember 27. 70 Választási humor. Ceglédi Kisgazda, 1926. december 1. 71 Programbeszédek. Czeglédi Élet, 1926. december 3. 72 Megjegyzés a programbeszédhez. Ceglédi Hírmondó, 1926. november 25. 73 Kortesversek. Ceglédi Hírmondó, 1926. december 5. 74 A szegény jelölt. Czeglédi Közlöny, 1926. december 2. 75 Törékeny test. Czeglédi Közlöny, 1926. december 5. 99

Next

/
Thumbnails
Contents