Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Gulyás Dorottya: Ferenczy Béni estéje. A balkezes korszak szobrászati alkotásai
Szentendre - Adalékok a Pajor-család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez 8. kép Állófiú akt, 1959 Bronz; 40,5 cm (FEMÚZ, Ltsz. 74.67.F) 9. kép A mester az Állófiú akt című munkájának gipszmintájával, 1966 (In: Ferenczy 1967:2) Az apai örökségből kiinduló és önnön sorsának tragédiái által személyessé váló magányos fiúalak tehát végigkísérte Ferenczy Béni életművét, és így a balkezes korszak plasztikájában is központi szerepet kapott. Az Aranykor rönkről elrugaszkodó, egyensúlyozó sihedere az 1960-as évek művészetében elsősorban a már megszokott álló alakban volt jelen, s az álló fiú akt több változat után egy 1962 és 1963 között készített műben nyerte el kikristályosodott formáját. Ferenczy ugyanis 1962-ben mintázta meg azt a kisplasztikát, amely alapján egy évvel később elkészült a balkezes korszak egyetlen nagyméretű szobra. (7. kép) Ennek kivitelezésében ismételten Vígh Tamás volt az idős mester segítségére.68 O készítette el a kisplasztika alapján a vázat, s rakta fel az elnagyolt agyagfigurát, amelyen az utómunkálatokat és a végső simításokat aztán maga Ferenczy végezte.69 Az életnagyságban elkészült szobor egyik példánya a művész egyetlen köztéren elhelyezett balkezes plasztikájaként 1977-ben kútszoborként került felállításra a belvárosban, a Váci és Kígyó utca kereszteződésénél. Az Állófiú, más néven Fiú akt fatörzzsel az érett korszak műveivel teljesen egyenrangú alkotás, s egyben Ferenczy Béni művészi hitvallásának összegzéseként is tekinthető. A fiatal fiú alakjának megjelenítési módja jól tükrözi a mester antik művészethez fűződő viszonyát. Az ókori művészet hatása ugyanis szinte az egész életmű összes plasztikáján megfigyelhető, ennek az alkotásnak az esetében pedig a szokottnál is erőteljesebben érhető tetten. Megmutatkozik a szoboralak jellegzetes kontraposzt tartásán és a figura jobb lábát támasztó farönk jelenlétében, ami a római márványszobrok sajátja. Eredeti funkciója az antik kőszobor stabilitásának biztosítása volt, Ferenczy alkotásán azonban már csupán esztétikai értékkel bír. Az ókori szobrászat hatása mellett az alak mintázását, arcvonásait, súlyos végtagú testfelépítését tekintve tipikus Ferenczy Béni alkotással állunk szemben. A fiú aktok köréből érdemes kiemelni még egy korai, 1959-es darabot, amely jellegét tekintve leginkább hasonlít az 1930-as évek Miklós-szobraihoz. (8—11. kép) A korai szobrokkal szemben azonban itt nem egy magányos, elhagyatott fiú került ábrázolásra, hanem egy nyitott, életörömöt sugárzó alak, aki mintha üdvözlő mozdulatot tenne. Miből ered68 Teknős 1967: 55. 69 Gách 1963:19. 81
