Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Gulyás Dorottya: Ferenczy Béni estéje. A balkezes korszak szobrászati alkotásai
Szentendre - Adalékok a Pajor-család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez Ferenczy Béni esetében is a bal féltekét érte a stroke, és az agyi trauma következtében beszédképességét szinte teljes mértékben elvesztette.20 Bár a hallott szöveg megértése továbbra is problémamentes maradt, az írás- és olvasáskészség csak mérsékelt szintű javulást mutatott (1. kép). Ezzel szemben betegsége a művészetét kevésbé befolyásolta. Annak ellenére, hogy a domináns jobb kezének alkotóképessége áldozatul esett, baljával már pár hónappal a szélütés után képes volt folytatni az alkotó tevékenységet.21 Grafikái, akvarelljei minőségükben, a kompozíciót és a színkezelést tekintve tudatos művészi tevékenységre utalnak, és a bennük jelenlevő stílusváltás nem kapcsolódik közvetlenül a betegséghez. A stroke hatása leginkább a bal kéz esetlenségéből adódó bizonytalan vonalkezelésen mutatkozik meg, továbbá témaválasztásában is gyakran felfedezhetők a megváltozott életkörülméBini éhe 5/ eszik. Hdr. Boví éhas.es2ifc.Kér. Búéi élnej.esJK.Ktr flélüChes,<S7Ík.Ké‘‘. Éhes •vocpjck kérek. VO^jek.WheK. Ektt va^oK.khreK. Ekés i Ké reK. A* uiA, Jk* 6^6 , Al 8Ä A* “kk. Onuc. dxAcjcrúÁ.. ' túladj. A oJjtofio óiAvcn E2Sh.&ZS>.ET2SÍ Eris! 1. kép Ferenczy Béni: Afáziás írásgyakorlatok (In: Környey 1977: 75) nyekkel, így a bénasággal járó kiszolgáltatott helyzetből következő megnyilvánulások. Ez a betegsége alatt létrehozott plasztikai alkotások egy részén is érezhető, azok legjobb darabjain azonban semmilyen kvalitásbeli fogyatékosság nem tapasztalható, minőségük eléri az egészséges korszak szobrainak szintjét. Hansjörg Bázner és Michael Hennerici tanulmánya alapján, Ferenczy Béni az egyetlen ismert példa arra, hogy egy stroke-on átesett szobrász háromdimenziós érzékelése ilyen szinten ép maradjon, és ez plasztikai alkotások formájában művészeti eredményekkel legyen alátámasztva.22 Környey István Ferenczy művészi regenerálódását alapvetően meggyőzőnek értékelte. Patográfiájában vizuális érzékelés sérülésére utaló nyomra egyetlen egyszer utalt, amikor Ferenczy egyes művein az emberi test arányainak pontatlanságát vélte felfedezni. Megállapítása orvosi szemmel helytállónak tűnhet, azonban a mögöttük megbúvó okok művészettörténeti vizsgálat szempontjából más következtetésekre vezethetnek. Környey István orvosként pontos anatómiai ismeretekkel rendelkezett, így nem csoda, hogy feltűntek neki a torzult arányok. Azt azonban nem tudhatta, hogy ez a motívum Ferenczy Béni életművének jelentős eleme, és ez által tudatos művészi szándék megnyilvánulása. Az emberi arányok művészi torzítása, az egyensúlyproblémákkal való kísérletezés és a letisztult szerkezetű egyalakos aktkompozíciók mind olyan elemek, amelyek Ferenczy Béni szobrászati életművét végigkísérték, s az utolsó korszak plasztikai alkotásain is tetten érhetők. Ha általánosságban tekintünk a művész patográfiákra, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy azokat igen nehéz összeegyeztetni a művészettörténeti kutatással. Az orvosok és művészettörténészek körében máig vitatott kérdés a pszi- chotikus betegséggel küzdő művészek alkotásainak értékelése. Egy beteg elme szüleményeiként vagy egy logikus és tudatos művészi fejlődés eredményeiként tekintsünk-e rájuk?23 Környey 1970-es években írt tanulmánya azonban pont amellett érvel, hogy a művész alkotóintellektusa nem sérült az embólia következtében, s a fellépő fizikai és kommunikációs nehézségek ellenére nem puszta automatizmusból fakadt az utolsó évtized alkotótevékenysége, hanem éppen ellenkezőleg, önálló művészi intuíciók által vezérelt alkotófolyamat ment végbe. A jól működő agyi mechanizmusoknak és az optikai érzékelés épségének hála a mester szavak nélkül is képes volt művészi döntéseket hozni. Környey patográfiájának alapvető célja az volt, hogy esettanulmányt szolgáltasson az afázia témakörében, hiszen Ferenczy alkotásai jó alapot szolgáltattak egészségi állapotának nyomon követésére. Tanulmánya bizonyítékát adja annak az elméletnek, miszerint a motoros afázia elsősorban instrumentális zavar, nem pedig az intelligencia zavara. Emellett azonban túl is mutat orvostörténeti jelentőségén, hisz ideggyógyászati szempontból is alátámasztja az 1956 és 1967 közötti alkotókorszak vizsgálatának fontosságát, továbbá fontos adalékokkal szolgál a művész rehabilitációjának, az újraalkotás folyamatának rekonstruálásához. 20 Ez az úgynevezett motoros afázia, mely esetében a beszédszervi működések mellett leginkább a beszédkészségek érintettek; ilyen esetekben a beszéd megértése és a nyelvi emlékezet közepesen zavart, ami félreértésekhez vezethet. 21 Ferenczy már néhány héttel a szélütés után elkezdte használni a bal kezét, s rövidesen megindult a tényleges alkotótevékenység is (Környey 1977: 73-74). 22 Bázner-Hennerici 2006:183. 23 Németh 2004. 71
