Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Gulyás Dorottya: Ferenczy Béni estéje. A balkezes korszak szobrászati alkotásai
Gulyás Dorottya: Ferenczy Béni estéje - A balkezes korszak szobrászati alkotásai Neurobiológia és művészet A szobrász betegségének momentumai az idegrendszeri rendellenességekkel foglalkozó szakirodalom számára is jelentős adalékokkal szolgálnak. Környey István agykutató munkásságának köszönhetően ugyanis Ferenczy patográfiája a magyar és egyetemes ideggyógyászat számára a mai napig fontos esettanulmányként van jelen, és az afázia témakörében a jelenkor neurológusai rendre találkozhatnak a művész nevével.12 Környey az 1950-es évek első felében jó barátságot ápolt a szobrásszal, később pedig ideggyógyászként vett részt a terápiájában. Ferenczy halála után a rendes tagként tartandó székfoglaló előadását 1974-ben a Magyar Tudományos Akadémián a szobrász stroke utáni művészi teljesítményének változásáról tartotta, kutatása eredményeit pedig 1977-ben publikálta a francia L’Encephale című orvosi folyóiratban.13 Ennek köszönhetően Ferenczy Béni esettanulmánya az egyetemes ideggyógyászati kutatás egy specifikus ágának fontos hivatkozási alapjává vált. A 20. század második felétől egyre nagyobb jelentőséget kaptak a művészek patográfiái. Ez annak a felismerésnek köszönhető, hogy a különböző betegségek hatásának leképeződései a vizuális művészetekben igen nagy segítséget nyújtanak a neurológiai, pszichiátriai folyamatok megértésében', kitágítva a mindennapos pszichiátriai tevékenység látókörét.14 Természetesen ez fordítva is alkalmazható, hisz az adott betegség ismerete fontos támpontokat adhat a műalkotások elemzéséhez. A pszichiátriai, neurológiai problémákkal küzdő művészekkel foglalkozó szakirodalomnak egy érdekes fejezete a stroke miatt féloldali bénulásban szenvedő képzőművészeket vizsgálja, akiknek alkotásain keresztül saját rehabilitálásuk folyamatát követhetjük nyomon. Az egyik első korszakalkotó tanulmányt a témában Richard Jung professzor klinikai neurológus és kutató írta, vizsgálatának középpontjába négy hivatásos, jobb féltekére sérült német művészt állítva.15 Publikációja 1974-ben jelent meg, ugyanabban az évben tehát, amikor Környey István székfoglaló beszédét tartotta Ferenczy betegségéről. Az utóbbi évtizedben újabb tanulmányok születtek a témában, s ezúttal már Ferenczy Béni esete is említésre került.16 A téma legfrissebb kutatói Michael G. Hennerici és Hansjörg Bäzner német neurológusok 2006-ban megjelent tanulmányukban 25 stroke-ot elszenvedő vizuális művészt sorakoztattak fel, bemutatva művészetük betegségből következő változásait.17 Itt Ferenczy Béni olyan világhírű művészek mellett kapott helyet, mint Otto Dix, Federico Fellini vagy Caspar David Friedrich. A tanulmányból kitűnik, hogy az agyi ér záródása okozta féloldali bénulás nem számít ritka jelenségnek, és számos képzőművészt sújtott idősebb korára. A stroke következtében a sérülés egyaránt érheti a jobb, illetve bal agyféltekét, a bénulás vagy végtaggyengeség ilyenkor minden esetben az ellenkező oldalon mutatkozik. A tanulmány tanulsága szerint azoknál a művészeknél, kiknél a stroke az agy jobb féltekét érintette, az idegrendszer vizuális készségekért - így a térérzékelésért - felelős részei károsodtak, és ez nagyban befolyásolta a művészetüket. E művészeti próbálkozások ugyan hasznosak lehetnek a művészettörténet-kutatás számára, azonban semmiképp sem tekinthetők tudatos művészi szándék megvalósulásainak. Az ismertebb festők közül ebbe a csoportba sorolható többek között Otto Dix, Lovis Corinth, Reynold Brown és Anton Räderscheidt.18 Ezzel szemben a bal féltekét érintő stroke inkább a verbális kifejezés és megértés szintjét befolyásolja, de nem teszi lehetetlenné a művészi életmű folytatását. A vizsgált művészeknél az alkotás elsősorban a jobb kéz bénultsága által korlátozódott, s emellett az érintett műveken gyakran felfedezhető a betegség általi magatehetetlenséggel járó lelki trauma hatása is. Caspar David Friedrich, a német romantika leghíresebb festője például 1835-ben kapott bal oldali stroke-ot, és bár az ő esetében a beszédközpont nem sérült, a jobb oldali bénultság miatt szinte teljesen le kellett mondania az olajfestésről, helyette a könnyebben kezelhető akvarell technikával folytatta az alkotást. Uj művei a tőle megszokott stílusban valósultak meg, és a post-stroke depresszió miatt tematikájukban a halál és a magányosság köré fonódtak.19 12 Az afázia összefoglaló elnevezése mindazon beszédzavarnak, amelyek organikus agyi sérülés következtében jönnek létre. A szó görög eredetű: aphasia, jelentése beszédtelenség (Horányi 1962). 13 Mérei 1994. A székfoglaló előadásról az MTA munkatársai szerint magyar nyelvű, hivatalos írásos dokumentáció nem készült; Környey 1977. 14 Gerevich 2005:11. 15 Lovis Corinth; Otto Dix; Anton Räderscheidt; Johannes Thiel. Jung 1974. 16 Marsh-Philwin 1987. 17 Bäzner-Hennerici 2006: 183. 18 Lovis Corinth esetével önálló publikáció is foglalkozik (Bäzner-Stöbe-Otten 2010). 19 Dahlenburg-Spitzer 2005. 70
