Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Gulyás Dorottya: Ferenczy Béni estéje. A balkezes korszak szobrászati alkotásai
Gulyái Dorottya: Ferenczy Béni estéje - A balkezes korszak szobrászati alkotásai Képzőművészeti Főiskolán, hamarosan ismét mellőzötté vált. Az új intézményi rendszernek és a szocialista-realista elvárásoknak megfelelni nem hajlandó művészt 1949-ben menesztették a főiskoláról. Személyiségének és a művészeti elkötelezettségének hála azonban, Ferenczy Béni minden nehéz pillanatban megtalálta az alkotás felé vezető utat. Amikor elkerülték a szobrászati megrendelések, könyvillusztrálással tartotta fenn magát, s e kényszer szülte feladatot is nagy kedvvel és művészi érzékkel végezte. Létrehozott művészeti alkotásai mellett tanári tevékenysége és művészetelméleti írásai is kitüntetett helyet foglalnak el életművében. Bár a Képzőművészeti Főiskolán csak rövid ideig tanított, olyan művészek is előszeretettel nevezték őt mesterüknek, akik számára csupán művei által szolgáltatott útmutatást. Nem sokkal az életét megváltoztató tragédia előtt így nyilatkozott egy prágai művészeti lap felkérésére írt bemutatkozásában: „És a művészet? Még sohasem volt olyan elárvult, mint ma, amikor a divatok és izmusok sűrűn váltogatják egymást, távol az »architektúrától«, amely ma már »csak« lázasan szervez, számít, de nem képes eleget tenni városaink növekvő térszükségleteinek, s rég kivetette birodalmából a képzőművészetet. Én mégis hiszek a művészet feladatában és nagyságában, ahogyan azt Baudelaire a Les Phares-ban megfogalmazta. Magyar vagyok, Budapesten élek, s az utóbbi években főleg könyvillusztrátorként működöm. Festek is, és szeretem a rézkarcművészetet meg a litográfiát. Örülnék, ha kis életművemet - amelyet annyi megszakítás, összeomlás, háború és nyomorúság után torzónak látok — a következő években egységesebbé és gazdagabbá alakíthatnám.”3 Azt, hogy milyen nagyszabású tervei voltak ekkor Ferenczy Béninek, s művészetét milyen utakra kívánta terelni, talán már sohasem tudjuk meg. Néhány hónappal később az agyában keletkezett vérrög végérvényesen megváltoztatta az életét. Recepciótörténet Ebben a viszonylag szűk, specifikus témában külön jelentőséget kap az interdiszciplináris megközelítés, ugyanis a képzőművészeti tárgyú írások mellett Ferenczy Béni utolsó alkotóperiódusának különböző aspektusai épp úgy jelen vannak a magyar irodalomtörténetben, mint az egyetemes ideggyógyászati szakirodalomban. így, mielőtt rátérnék a balkezes korszak művészettörténeti recepciójára, szót kívánok ejteni azokról a diszciplínákról, melyek bár csak közvetve kapcsolódnak az alkotókorszak művészeti szempontú megközelítéséhez, mégis szerepet kapnak a betegség által korlátozott alkotóperiódus feldolgozásában. Ferenczy Béni kultusza a kortárs irodalom képviselőinek körében Ferenczy Béni betegsége és újraalkotásának híre aktívan élt a köztudatban. A polihisztorként, tanítóként tisztelt szobrász tragédiája és csodával határos művészi regenerálódása ugyanis - Bernáth Aurél szavaival élve - „szimbólummá magasztosult” a korszak hazai művészei, különösen az irodalmi élet képviselői számára.4 Ferenczy akárhol járt élete során, mindig rátalált rokon szemléletű közösségére. Hazatérve az emigrációból, már az 1930-as évek végétől aktív kapcsolatot ápolt a budapesti értelmiség, a kulturális elit egy szűk csoportjával: képzőművészekkel, írókkal, zenészekkel és műítészekkel, akik klasszikus műveltségük révén értő közönségként voltak jelen az életében.5 Munkásságában igen fontos szerepet játszott ez a mindenkori baráti kör, amelynek tagjai a művész betegsége után sem szüntették be látogatásaikat, s továbbra is aktív résztvevői maradtak a Ferenczy házaspár életének. Ez egyaránt volt köszönhető a szobrászt körüllengő kultusznak és Ferenczy Béni még betegség által korlátozott valójában is megkapó személyiségének, kisugárzásának, nyugodt nagyságának. Emellett ott volt a vele mintegy kontrasztot alkotó szenvedélyes erős nő, Erzsi, aki a társaság mozgatórugóját jelentette.6 Míg az 1950-es évek első felében Ferenczy mintázta meg barátait, az irodalmi élet ifjú képviselőit, személyes tragédiáját követve ő szolgáltatott témát számukra. Az 1956-os eseményeket megélt, meggyötört, válságba került írók, költők számára ugyanis az agyembólia után újra alkotó Ferenczy Béni példa3 Réz (szerk.) 1984:5-6. Az idézet Bibó István fordítása. 4 Réz (szerk.) 1984: 29-30. 5 Illyés M. 1981:73. 6 Leánykori nevén: Plop Mária Erzsébet. Illyés Gy. 1990: 24—25. 68
