Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Kissné Budai Rita: Ferenczy Károly mint kiállítás-rendező
Kissné Budai Rita: Ferenczy Károly mint kiállítás-rendező bánta, ha egy kicsit vegyes, tarka lesz az összkép. Az eddig bevált egységes arculat érdekében most is ugyanaz a motívum szerepelt a plakáton, a meghívón és a tervezett katalógus címlapján: Nagybánya vastag kontúrvonalakkal megrajzolt, egyszerűsített városképe, melyet alulról levélkoszorú ölel át, fent a város címerét két puttó tartja, a szöveg pedig e két motívum közé került (3. kép). Rengeteg szervezéssel és levelezéssel sikerült Ferenczynek az anyagot összeállítania, továbbá egy kellemetlenséget is meg kellett oldania a nagybányai vezetőséggel az előző esztendőben csúnya konfliktusba keveredett fiatal festőkkel kapcsolatban. Emiatt végül Boromisza Tibort és Harsányi György Lajost kizárták a kiállításról.32 1912. augusztus 1-jén nyílt meg végül Nagybányán a tárlat és szeptember első hetében zárult. A megnyitó részleteiről és eseményeiről Réti István számolt be a nagybányai művésztelepről írt könyvében. Többek között arról is tudósított, hogy a kiállítás tervezett megnyitását két héttel el kellett halasztani. Jánossy Béla váratlan halála miatt a nála lévő képek megszerzése bonyolulttá vált, ebben az ügyben maga Ferenczy is sokat fáradozott. Jánossy képeit végül még óvadék ellenében sem tudták megszerezni, ami nagy veszteséget jelentett a kiállításra nézve. Ezen kívül, bár megnyitóra a minisztert is meghívták, helyette azonban csak dr. Gopcsa László miniszteri tanácsos jelent meg, ő nyitotta meg a tárlatot, melyen 76 művész 386 képe szerepelt.33 A párizsi világkiállítás 1900-ban A nagybányai csoport elismertségének rohamos növekedését bizonyította az a tény is, hogy az 1900-as párizsi világkiállítás magyar anyagát válogató zsűrijének tíz tagja közé két nagybányai művész is bekerült: Ferenczy Károly és Csók István. Nyilván világossá vált a hivatalos rendezőség számára, hogy amennyiben az ország művészeti profiljáról meggyőző képet akarnak a világkiállításon nyújtani, akkor a modernebb irányzat képviselőit is be kell vonniuk a válogatás folyamatába. Talán egyfajta kiengesztelődési gesztusnak is számított ez az OMKT részéről, amivel a nagybányaiak kiállításai körüli konfliktusokat igyekeztek lezárni.34 Ami azonban az esetben még ennél is meglepőbb, hogy titkos szavazással Ferenczy Károlyt választották a zsűri elnökévé. Ez a döntés a művész hatalmas respektusára utal, és Ferenczy ennek megfelelően nagyon is komolyan vette a válogatás feladatát. Emellett ráadásul a párizsi világkiállításra összegyűjtött anyagból történő állami vásárlások számára képeket jelölő bizottságnak is a tagja volt. Vajon mennyit tudhatunk arról, hogy milyen befolyást gyakorolt Ferenczy a magyar műalkotások válogatásában? A kérdés megválaszolásához egy kicsit tanulmányoznunk kell a Párizsban kiállított anyagot. A modernebb stílusú műveket a konzervatívabb irányzat képviselőivel együtt mutatták be, korszerű összképet adva így a magyar festészetről.35 Összességében az a 250 műtárgy, amely a magyar szekcióban kiállításra került kiegyensúlyozott képet mutatott, és bár egyértelműen az akadémizmus volt a leghangsúlyosabb, több más irányzat is képviseltette magát.36 A historizáló Benczúr Gyula- és László Fülöp-képeket Kriesch Aladár szecessziós, illetve Glatz Oszkár és Fényes Adolf realisztikus művei ellensúlyozták. Mivel a bizottságban Ferenczy még Csók Istvánnal együtt is kisebbségben volt, természetesen ők ketten nem érvényesíthették maradéktalanul a nagybányai ízlés pártolását.37 Ennek ellenére úgy tűnik, Ferenczy keményen kiállt a véleménye mellett: egyik leveléből arról értesülünk, hogy a zsűrizéssel is voltak konfliktusai, és az üléseken sokat kiabált. Rétihez írt leveleiben arról is panaszkodik, hogy unja már a zsűrizéssel járó üléseket.38 Mindazonáltal a nagybányai alapító mesterek mind állíthattak ki Párizsban. Barátja, Réti István műveit mindkét bizottságban pártfogolta, de rajta kívül Hollósy Simon, Thorma János, Iványi Grünwald Béla és Csók István is küldhetett egy-egy művet. Ö maga, mint ez a katalógusból kiderül,39 két művével szerepelt a világkiállításon és mindkettővel elismerést szerzett (III. osztályú érmet és elismerő oklevelet). 32 Jurecskó 1996: 54,66. A két fiatal festő megtámadta a sajtóban Thorma Jánost és Réti Istvánt azt hangoztatva, hogy lejáratják a nagybányai iskolát festészetük elmaradottságával. Lásd még: Réti 1994: 33. 33 Réti 1994: 34-36. 34 Németh (szerk.) 1981:1.129. 35 Hornyánszky-Erdélyi 1901. 36 Révész 2004: 38-41. 37 Réti 1994: 21. 38 Ferenczy levele Réti Istvánhoz, 1900. január 9. (MNG, Ltsz. 8307/1955; Boros—Kissné (szerk.) 2011: 23. sz.); Ferenczy levele Réti Istvánhoz, 1900. január 6. (MNG, Ltsz. 8337/1955; Boros-Kissné (szerk.) 2011: 22. sz.); Ferenczy levele Réti Istvánhoz, 1900. január 27. (MNG, Ltsz. 8305/1955; Boros-Kissné (szerk.) 2011: 24. sz.). 39 Catalogue 1900. Ferenczy képei a katalógusban a 25-ös és a 26-os sorszámok alatt szerepeltek. Lippich (szerk.) 1900. 60
