Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Csomortány Levente–Gömöry Judit: A szentendrei Pajor-kúria építéstörténete. A falkutatás eredményei
Csomortdny Levente - Gömöry Judit: A szentendrei Pajor-kúria építéstörténete - A falkutatás eredményei 18. kép A keleti szárny nyugati homlokzata helyreállítás közben fotó: Csomortány Levente) 19. kép A déli szárny nyugatról helyreállítás közben fotó: Csomortány Levente) már idézett - fényképein még láthatóak.100 (7. kép) Miután az utcaszint a 19. század eleje óta eltelt idő során jelentős mértékben feltöltődött, a belső térbe a földszinten átlagosan ötven centiméternyi feltöltést hordtak be.101 A megfelelő bel- és parapetmagasság elérésének érdekében a feltöltés következtében megemelkedett járószinthez igazították azután a korábbi, 1800 körüli, klasszicizáló ajtó- és ablaknyílásokat, s így a nyílások felmagasításakor elbontották a klasszicista épület asztalosszerkezeteit, elpusztították a nyílások korábbi áthidalóit. A boltozatok következtében meglehetősen kötött földszinti térrendszeren ekkor nem történt jelentős, ma is egyértelműen azonosítható módosítás, azonban mindkét lépcsőházat átalakították. Az északiban az orsótér felől megemelték a fokokat befogó falat, s új fokokat, valamint új szegélykövet és ezen új, historizáló kovácsoltvas korlátot helyeztek el. A déli lépcsőházban a fokokat eredeti helyükön hagyták, ám a lépcső pihenője fölé új, acélgerenda áthidalót és poroszsüveg-boltozatot építettek be. A lépcső érkező karja és az emeleti helyiség közé az északi lépcsőház negyedhomorlatos peremű szegélykövével egyező kialakítású kőszegélyt készítettek, majd az erre rakott mellvédfalra egy egyrétegű ablakpár került, hogy a helyiség természetes megvilágítását biztosítani lehessen. Az emeleti térrendszer északi szárnyában valószínűleg ekkor vágták (esedeg bővítették ki) azokat az ablakokat, amelyek az északi falon nyíltak a szomszédos telek felé. E szárny délre tekintő, emeleti loggianyílásainak még nyitva lévő egyeden darabját - a keletről számított másodikat - legkésőbb ezidőtájt falazták be. Feltehetően ugyanekkor épült meg mai formájában az északi szárnyban az a WC-torony, amely a déli homlokzat nyugati végén lép a homlokzat síkja elé. A keleti szárny emeleti szobasorában újabb, ekkoriban beépített közfal nem volt azonosítható, ugyanis a kutatás során tett megfigyelések alapján e szobasor közfalait részben még az 1800 körüli átépítéshez, részben pedig az 19. század harmadik negyedében történt átalakításokhoz lehetett kötni. A kúria valamennyi historizáló ajtaja és ablaka, valamint feltehetően e felújítás befejező fázisaként néhány helyiség gazdag minta- és színvilágú belső festése is 1903 táján készült el. Az épület tömegében két nagyobb változtatás történt. Elbontották a keleti szárny nyugati oldalán futó, korábbi udvari folyosó négy, délebbi szakaszának, valamint a déli folyosószakasz keleti szakaszának az emeleti részeit, és a korábbi parapetet, valamint a közös, pozitív falsarkot változó magasságig meghagyva, részlegesen megváltoztatott formában újraépítették az emeleti folyosót. A folyosófalat „SAV”-jelzéssel ellátott - feltehetőleg a korábbi folyosófal bontásából származó - téglaanyag felhasználásával emelték. A korábbinál szélesebb emeleti pillértesteket, szabálytalan, megtört vonalban futó hevedereket alakítottak ki, amelyek záradékai egyúttal az újonnan beépített ablakok áthidalóként is szolgáltak.102 A kutatás során az utcai szárny udvari oldalán futó emeleti folyosó déli szakaszán legalább két, a 100 A mai kapuszárnyak a második világháború után, az 1960-as évek táján készülhettek. Ennek a dokumentációja, amennyiben egyáltalán létezett, nem maradt fenn. 101 A betöltés mérete jól szemlélhető az F06 és F04 jelzésű helyiségek közötti ajtónyílásnál, ahol a mai historizáló ajtótok küszöbe alatt a betöltés kihordását követően láthatóvá vált a korábbi, vakolt felületű kávák közé, az ajtó behelyezését megelőzően, téglából épített kitöltőfal. 102 Az újjáépített folyosószakaszon teljes magasságban, az ekkor történő födémszint megemeléshez épített faltestekben pedig a felmagasítás falszövetében a belső sík felől erősen változó felülettel rakott falszövet került elő. Ebből az egyezésből arra következtethetünk, hogy a folyosó déli szakaszának átépítése a födémszint emelésével egyszerre történt meg. 38
