Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Csomortány Levente–Gömöry Judit: A szentendrei Pajor-kúria építéstörténete. A falkutatás eredményei
Szentendre - Adalékok a Pajor-család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez a környéken. A városban az új intézmény és annak alapítója azonban számos ellenséget is szerzett magának. Részben ennek volt köszönhető, hogy a Péntek által működtetett iskola 1910-ben bezárt, a lelkészt pedig Pomázra helyezték át. Az egykori oktatási intézmény épületét a helyi egyház vette át, ám majd csak 1920-ban állt neki az iskola újjáalapítá- sának, Szombathy Béla vezetésével. Első feladatként az iskolának egy megfelelő, új épületet kellett keresniük.55 Egy egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint 1922-ben a szentendrei református egyház eladta a 179. számú telekkönyvi betéten felvett házát Czeglédy Ákosnak, hogy az abból befolyó 50 ezer forintot építési alaptőkeként kezelje. 1923 nyarán aztán egy új iskola építéséről döntöttek. A költségvetést először 1,5 millió koronában állapították meg, ám ezt még a következő hónapban módosították, majd a későbbiekben többször megemelték. A kivitelezési ajánlattételek közül ifjabb Koroknay Jenő építési vállalkozó ajánlatát fogadták el, és 1923. június 22-én szerződést is kötöttek vele. Az építési költségek a nagymértékű infláció miatt azonban már egy hónappal később az árajánlat többszörösére rúgtak. így valószínű, hogy az építkezést hosszú ideig nem kezdték meg, annak ellenére, hogy a várostól segélyként még ebben az évben gerendákat és homokot kértek a munkálatokhoz.56 A szentendrei egyházközség 1925. szeptember 10-én kérte az egyházi felettes szervtől a közte és özvegy Krausz (Craus) Gyuláné, született Bethlenfalvy Róza - saját nevében és a kiskorú Krausz Balázs és Angela gyámjaként -, valamint az egyházközség és a nagykorú Krausz Beatrix között, a szentendrei 477. és 1999. számú telekkönyvi betétekben foglalt 665-ös, 666-os, 658-as és 659-es helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozóan megkötött adásvételi szerződések jóváhagyását.57 Mivel az iskola szempontjából a fenti ingatlanok megvásárlása rendkívül fontos volt, a szentendrei egyházközség a 250 millió korona vételárat előteremtette, a szükséges engedélyeket beszerezte, így a jóváhagyást megkapta. Az 1926-os terveken látható helyszínrajz tanúsága szerint a református egyház ekkor a Kossuth Lajos utca 5. számú épülettől délre eső udvarrészt (666. helyrajzi szám), az épülethez tartozó kertet (658. és 665. helyrajzi számok), valamint a vizsgált épülethez tartozó telkektől nyugatra levő, 659. helyrajzi számú ingatlant vásárolta meg. Feltételezhető, hogy a 656. és a 657. helyrajzi szám alatt bejegyzett, utcai épületet már korábban megvásárolta, erről azonban adataink egyelőre nincsenek. Devecseri Gábor így emlékezett vissza az iskolaépület építkezés előtti, valószínűleg 1925-1927 közötti állapotára: „A szentendrei intézet egyik oldala egy disznóólban végződött, másik oldala egy szerb temetőben /a szerb templom mellett/ és a temetőre nyílt. Illetőleg egy alacsony fal választotta csak el.”58 A Pest Megyei Levéltárban található a szentendrei református egyház építési engedélye, illetve annak mellékleteként a tervrajzok, amelyek alapján 1926. október 7-én a szentendrei 665. és 660/1. helyrajzi számokon folytatandó építkezésre engedélyt kértek.59 A kérelem tervezőként és kivitelezőként Igó Tihamér építőmestert nevezte meg. A helyszínrajz az új épület helyét a 665-ös telek déli telekhatárán, azzal párhuzamosan, téglalap alaprajzzal ábrázolja. A tervezett tíztengelyes épület modern, vakolatdíszes falmezőkkel egybekapcsolt, sokosztatú ablakokkal tagozott volt. A Kossuth Lajos utca 5. számú épületre vonatkozóan ebben az iratcsomagban nincsenek adatok. Az említett levéltárban az iskola vonatkozásában megőrzött iratanyagban ugyanakkor nem találhatóak az építkezés adatai, iratai, illetve tervei.60 A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárában ma már szintén nincsenek meg a közvetlenül a szentendrei iskola építésére vonatkozó tervek és iratok. Egykori létezésükről elsősorban az iratanyag mutatókönyvei tanúskodnak, amelyből az építkezés menete csak nagy vonalakban rajzolódik ki. Az 1923 óta tervezett építkezésre az egyház csak 1926-ban kapott államkölcsönt, és még ugyanebben az évben a város is támogatást nyújtott hozzá.61 1927-ben újabb kölcsönt vett fel a Nemzeti Hitelintézet Részvénytársaságtól. Egy egyházmegyei közgyűlési jegyzőkönyv ugyanekkor arról értesít minket, hogy a szentendrei egyház emeletes polgári leányiskolát épít.62 Az év folyamán a Pozserovacska-temető területéből megosztással kivett, 137 négyszögölnyi területet 13.700.000 koronáért, azaz 1.096 pengőért vásárolták meg a szentendrei szerb egyházközségtől. A telekrészt feltehetően a 660/1. helyrajzi számú ingatlanhoz csatolták. ss Pethő 2006:139-162. 56 MNL PML, V.373.b, 173/1923. szám. Az irat nem található. 57 PREJ 1925:29,33. 58 Pethő 2006: 151. Egy másik volt tanuló, Klenner Rezsőné, Förstner Erzsébet így emlékezett vissza ezekre az időkre: „Hiába volt a fiúk és lányok szigorú szétválasztása külön épületben, leveleztünk egymással.” Pethő 2006:153-154. Tehát az épületet ezidőtájt szigorúan kettéosztva használták. 59 MNL PML, V.373.b, 5195/1926. 60 MNL PML, VIII.256. 61 RL, A/l.b. MK 1922-1930. 62 PREJ 1927: 47,58,74. 25
