Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)

Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből

Basics Beatrix: Perlrott Csaba Vilmos művei a szentendrei Ferenczy Múzeumban

ban velük, a Fauve-ókkA állíthatta ki hét művét. Erre az időre tehető vonzódása Paul Gauguin, de elsősorban Paul Cézanne festészetéhez. A Könyves Kálmán Szalon 1907. évi kiállításán a „neósok”-kal együtt mutathatta be a műveit. Az ekkori kritika rosszallóan említette Gauguin hatását:

„Egy organikus művészi fejlődést akartak kijátszani, s mindjárt a huszadik lépcsőre ugrottak, anélkül, hogy a többieket, mélységes lelki átélések árán megjárták volna. [...] Ennek a művészetnek kifejezője Perlroth, aki egy csomó Gauguin képet akasztott ki, s egészen megtagadta magát.

Mi, úgy látszik, többre becsüljük ezt a fejlődésképes művészt, mint ő saját magát.”4

Párizsból Nagybányára tért vissza. 1911-ben ismét Ferenczy Károly támogatásával, spanyolországi ösztöndíjat nyert el. Ezúttal El Greco alkotásait megismerve, azok hatása elegyedett Cézanne-néval. Az 1910-es évekbeli utazások különféle helyszínekhez kötődnek: Párizs, Madrid, Toledo, nyarankénti látogatások Nagybányán, külföldi kiállítások, miközben mester, Iványi Grünwald Béla mellett a kecskeméti művésztelep alapító tagjainak sorában is ott találjuk. Ezek az utazásai adtak erőt és ihletet a további munkához.

A kecskeméti telepen az első munkája a közös műterem homlokzatának freskója volt, a festészet, szobrászat és építészet allegóriájának ábrázolásával. (Ezt a művét sajnos az 1911. júliusi földrengés megsemmisítette.) A művésztelepre 1911-ben Perlrott és mestere mellett sok más nagybányai is érkezett - köztük Mikola András, Bálint Rezső, illetve Bornemisza Géza -, ugyanakkor az 1902-ben alapított Szolnoki Művésztelepről például Olgyai Ferenc, Faragó Géza, Herman Lipót, valamint a Pólya-testvérek települtek át ide. Iványi Grünwald vezető tanárként a legteljesebb művészi szabadságot biztosította. Perlrott Modellek című, Kecskeméten festett olajképe 1917-ben elnyerte az Erzsébetvárosi Kaszinó 500 koronás díját.

1919 karácsonyán házasságot kötött festő társával, Gráber Margittal, akivel aztán évekig önkéntes emigránsként utazgattak Európában.5 Az első állomás a tervezett Bécs helyett a Tátra lett, ahová a festő tüdőbetegsége miatt mentek. Sokat dolgoztak, közös kiállításokon szerepeltek Kassán, és más felvidéki, szepességi városokban. Útjuk következő állomása Drezda volt, majd Berlin következett. 1923-as hazatérésükkor Budapesten, a Belvedere Galériában mutatták be kinti műveiket, a kritika lelkes dicsérete mellett.6

Perlrott 1924-ben Nagybányán részt vett a festőkolónia jubileumi kiállításán, amit később Aradon és Nagyváradon is bemutattak. Ugyanezen évtől a Képzőművészek Új Társaságának (KÚT) törzstagja és állandó kiállítója volt. „A KÚT a képzőművészet modern és progresszív tendenciáit istápoló magyar művészek csoportja.” - így jellemezte a csoportot 1926-ban Rózsa Miklós, a társaság rövidéletű folyóiratának a szerkesztője.7 A KÚT művészei első bemutatkozásukat 1925-ben tartották a Nemzeti Szalonban. Több-kevesebb rendszerességgel 1928-tól a Műcsarnok kiállítói között is szerepeltek. 1926-ban KÚT címmel lapot indítottak, amely azonban másfél év után megszűnt.8 Önálló sajtójuk létrejöttének évében a Raith Tivadar szerkesztette, 1921-ben alapított Magyar írás című folyóirat körkérdéssel fordult a KÚT tagjaihoz, hogy azok állásfoglalását a művészet aktuális kérdéseiről megismerje.9 Tíz alkotót kérdeztek meg, köztük Perlrottot is, aki válaszában így fogalmazott:

„A háború előtti évtizedekben Cézanne, Picasso, Matisse megcsinálták a világ művészi forradalmát. Cézanne volt a teoretikus, aki felállította a kompozíció kubisztikus elvét, és Picasso volt az, aki a teóriát praktikus térre helyezte át. [...] Mialatt Matisse a tárgyak elvonatkoztatását, Picasso a kép konstruálását kereste. [...] Szerintem a művészet csak a kubizmuson és a képarchitektúrán keresztül hozhat új élményeket, új részleteket, mai világítást!”10

Az 1920-as évek derekától Perlrott nyáron Nagybányán, télen pedig Párizsban dolgozott. A francia fővárosban a törzshelye az Hotel Notre Dame kis szobája volt, szemben a székesegyházzal. 1929-ben elvált Gráber Margittól, de még később is többször állítottak ki közösen.

4 Alkotmány 1907: 2.

5 A közös évek emlékeit megörökíti: Gráber 1991.

6 Nádai 1923:17-18. Életrajzára lásd még Gráber 1991.

7 Rózsa 1926.

8 Az első szám 1926. március 28-án jelent meg, az utolsó pedig 1927-ben a 4-5. szám volt. Tóth 1997: 59.

9 Magyar írás 1926.

10 Magyar írás 1926: oldalszám.

230