Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből
Forrásközlés és feleségemnél az 5600 forint elengedéséről tárgyaljon, és ha ez megtörténik, magát szilárdan kötelezte volna, hogy Őfelsége Legfelségesebb Trónja előtt lévő, imént bemutatott folyamodványát írásban visszavonja, és valamennyi vádtól, amelyeket különféle jogi fórumokon emelt, eláll. Ehhez jön még az, hogy mielőtt feleségemet elvettem, még erősebben bujtogatott: neki magának a sustrai birtoka11 felét és egy kétkerekű kocsit adott volna, és még így sem teljesült Nikola István eme kívánsága. Ezen felbuzdulva tiltott összejövetelek szervezésére, és jogtalanul koholt vádiratok szerkesztésére adta magát, hogy minket még jobban megfélemlítsen. Már ezekből is méltóztatik látni többnyire, Tekintetes Küldöttség, hogy Nikola István ugyanúgy ama kárhozatos haszonvágy miatt, és hogy bennem és feleségemben félelmet keltsen, adta be ellenem és feleségem ellen a B. és C. vádiratokat. De mivel az igazság mindig biztonság is, ellenségeim jogtalan nyilait félelem nélkül állom. Nem félek ellenfeleim támadásaitól, ármányaitól és sértéseitől; ezeknek én a magam vétlen ártatlanságában és igazságában ellenállok. Annál inkább ugyanis, mert elleneim gyűlöletből, haragból, vallásom megvetéséből, és nem kevésbé saját haszonvágyukból - mint azt a 6. pont mutatja — támadnak rám, és az ő lecsupaszítottan kivilágló érdekeik engem minden vád alól tisztázni és kártalanítani fognak. De hogy mégse tűnjek úgy, mint aki tétlenül nézi, hogy becsületét és megbecsülését sértsék, és ami a legnagyobb rossz, hogy mocsoktalan élete ellen emelt csapdákat állítsanak, azon fogok fáradozni, hogy a vádak legcsekélyebb árnyéka se látsszék megmaradni. Ezért rátérek a vádiratok egyes fejezeteire, válaszolni fogok azokra, ugyanabban a zavaros sorrendben, ahogyan Nikola István fejtegette azokat. Ennek érdekében én előbb e zavaros folyamodvány fejezeteinek szükséges összefüggéseit tömören összegzem. 1. Hogy Petrovics János feleségem említett édesanyja által feleségem gyámjává kineveztetett, és őt gyámjának a megye tekintetes gyülekezete előtt ő maga, a házastársam is elismerte, és kérelmében ezt kinyilvánította. Nem kevésbé 2. hogy házastársam, általam képmutatóan kihasználva, gyámja, Petrovics János tudta nélkül ment hozzám feleségül, minthogy ő testi hibája miatt a házasulásban hátrányos, és őt senki más nem vette volna feleségül. A budai helyettes presbitérium püspöki diszpenzációval, de törvényellenesen összeadott minket. 3. Hogy a nem egyesült görög rítusú egyház vallását az ország törvényei ellenében vettem volna fel, a Megváltót, Jézus Krisztust, a Boldogságos Szűz Máriát és minden szenteket káromoltam volna - ezt a szentendrei helynök és a más, aláírásukat egyébként becsületesen adó plébánosok vádiratából, melyet a budai püspök úrnak bemutattak, ismétli. Lásd a B. pontban. 4. Hogy Uránia címen tiltott könyvet adtam ki, és úgy hallotta, az azóta is be van tiltva. 5. Hogy házastársam anyját megmérgeztem. 6. Hogy engem a püspök úr, amikor a feleségemmel való házasság miatt elé járultam, és diszpenzációt kértem, azért, mivel a református valláshoz tartozom, eretneknek nevezett volna. 7. Hogy feleségem pénzét elvertem, és az ingatlan javain esett kárt nem tudom helyreállítani, mivel 8. az ígérgető Nagy özveggyel való szerződés úgy lépett életbe, hogy feleségemnek nem tolmácsolták: márpedig feleségem a délszláv (dalmát) mellett más nyelvet nem ismer. 9. Végül kifejtik, hogy feleségemet a házasság megkötése céljából erővel ragadtam volna el, és ily módon engem nőrablás miatt vádolnak. Ezért 10. azt kérvényezi, hogy házasságomat, mint lányrablás, megtévesztés és csel által koholtat, Ö Legfényesebb Felsége kegyesen megszüntesse, feleségemet pedig gyámjának és gondnokának újra átadni rendelje el. Ezek tehát a vádiratok főbb elemei, melyek az elsőként megírt B. és C. alatti vádiratok alapján ismétlődnek, és ezekhez ezidáig csak néhány dolgot tettek hozzá, helyenként megnyomva a tollat. Ezért mindenezek ellen ünnepélyesen tiltakozva, mielőtt a részletekbe mélyednék az ügyállás folyamatos ismertetése érdekében, előzetesen ki kell jelentenem: a vádlók, úgymint Petrovics János és Nikola István, akik mintegy feleségem megboldogult anyjával - kinek a mi Lovcsánszky-féle javainkhoz semmit köze - való viszonyukra hivatkoztak, a feleségem javaira vonatkozóan semmiféle jogot, még virtuális jogokat sem bírnak. Ezen javak a feleségem szabad rendelkezése alatt állnak, és nincsenek olyan rokonai, akikre, még ha a jogban jártasak és ügyesek is, a gyámi hatáskört rá lehetne ruházni. Ezeket előrebocsájtva, az előbb összegzett pontokra válaszolok sorban: 1. Petrovics János, aki nem nemes ember, emellett törvényi és közmagaviselete renitens, jelleme gyenge, az ország törvényei és a kegyes királyi rendelkezések révén a felsőbb beleegyezéssel jóváhagyott gyámságot nem tudta magának kikövetelni. Az A. pont alatti tanúsítvány a gyámság végrendeleti elrendelésére nem állja meg a helyét, mivel az A. pont alatt összeírt tanúk hiteltelenek. Ugyanis a tanúk egyike Bottyán János plébános, akinek plébániájához a Lovcsánszky11 Susztrán volt Lovcsánszky György nemesi birtoka; lásd a 21. jegyzetet. 221
