Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)

Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből

Forrásközlés

tekintetben mutatják, mintsem tovább kifejteni szükséges lenne. Mindebből a tekintetes Küldöttség méltóztassék átlátni, hogy csellel, csalással és rászedéssel fogalmazott dokumentum, őszinteként beállítva, továbbá jogalap nélküli és jogsértő a helynök B. pont alatti vádirata, mely a következő, és ennek alárendelt vádiratok alapja. Ez a vádirat semelyik bíró előtt semmilyen próbát nem állna ki, és nemcsak azt nyomatékosítja, hogy én, aki mit sem vétettem, ártatlan vagyok, hanem magát a csellel, csalással, rászedéssel előbbre jutó helynököt terheli bőbeszédűbben azzal, hogy bár ő már a Legmagasságosabb Felség nevében a 3. pont alatt a plébániájától való megfosztással fenyítő figyelmeztetést kapott, a jó útra mégsem tért vissza. Miután ismertettem a vádiratok alapját,

elsősorban az a szándékom, mivel a vádlók korábban az egyházi bíróság előtt, majd a tekintetes megye gyülekezete előtt, végül a Legfelségesebb Trón előtt (nem is szólva más, titkos utakról-módokról, és az ő egyéb csalárd akcióikról) engem igazságtalanul megvádoltak, megsértettek, hogy ellenük, a Fővádlóval együtt, elsősorban egyházi fórumon eljárjak, és az ő jellembeli gyengeségüket leleplezzem. Mivel azonban tisztességem és megbecsülésem biztonsága érdekében állok helyt, ámbár akaratom ellenére, kénytelen vagyok mégis tettek és iratok tekintetében saját védelmemben előbbre haladni, aminek eredményeképp, bízom benne, hogy a megítélés terhétől megszabadulva mindig is helyes úton járó, kártalanított és fölmentett személlyé válók mindenki előtt. Es valóban,

2. ha Petrovics János pesti polgár is a C. pont alatti vádiratát, melyet a tekintetes megye gyülekezete elé terjesztett be, az előbbi, B. pont alattival szabad összevetnem, semmi sem nyilvánvalóbb, mint hogy mindkettő feltűnően azonos vonatkozású és karakterű. Nem tér el másban, mint abban, hogy Petrovics János merész szemtelensége arra a vakmerőségre vetemedett - és ez felismerhető különbség az előbbi B. pont alatti és emellett sok más tekintetben hasonló vádirat és emez között —, hogy ő, aki helyzetét tekintve nem nemes, nem művelt ember, kereskedő, aki eladósodott és elszegényedett, aki mindenét elvesztette, és az én anyósom csupán szánalomból táplálta korábban, és aki mostanára már oly sok jogsértésben vétkes, hogy mind kvalitását, mind karakterét tekintve alkalmatlan, hogy a gyámi hivatal szigorú követelményeinek, melyek az I. könyv 114., 121. és 123. cikkelyei által,7 valamint az 1715:68 és 1765:26-os törvénycikkek8 által meg vannak szabva, megfeleljen, mégis arra vetemedett, hogy feleségemnek, aki nemes személy, a személyes gondnokságát és gyámságát, és miközben ő maga egy tönkrement parasztember, egyszersmind a nemesi javainak igazgatását és irányítását a saját maga által, saját maga javára gyártott, koholt és névleges, A. pont alatti végrendelet ürügyével magának megszerezze, és hogy miután törvénytelenül megszerezte a gondnoki címet, a C. pont alatti vádiratot összeállítsa és aláírja. Szorosan ennek nyomában járt a másik vádló, Nikola István is, aki azt merészelte, hogy esedezzék a Legfelségesebb Trón előtt, hogy ennek a nemtelen embernek a gondnoki tisztséget rögvest odaadják, és egyszersmind az ő segítségét is megítéljék ebben az említett gondnoki hivatalban. De mivel az ország törvényei e nem nemes embereket, akik alkalmatlanságuk miatt még ennél is inkább nem felelnek meg a feltételeknek, a gondnokság és gyámság nemesi tisztjének felvállalásától teljesen el fogják tiltani: akkor az ezek által ellenem haszonvágyból szőtt nyughatatlan összeesküvés magától össze fog omlani. Hogy mekkora is légyen a vádlók vakmerősége, midőn nem nemes ember létükre egy nemes személynek és nemesi javaknak a gondnokságát, szemben az ország, a kegyes királyi rendelkezések - melyek ezt méltán újra és újra megakadályozzák - alapvetéseivel, maguknak követelik? Vagy midőn egyikük a megelőlegzett gondnokság ürügye alatt egy törvényesen végbement házasságot a Kegyes Királyi Hatalom révén érvényteleníttetni, és nemes személyt, nemesi javakat magának, úgymint egy elszegényedett parasztembernek, odaítéltetni próbál? Átengedem mindezt magasabb fórum vizsgálatának. Mivel pedig Petrovics János ezen kívánságai saját paraszti és elszegényedett helyzetének, az ország törvényei és a legmagasabb királyi rendelkezések jóvoltából nyíltan ellentmondanak, így az ő jogtalan, C pont alatti vádirata, mely egy az egyben a fent említett helynök, Popovics Procopius ismétlése, megalapozatlanul áll, és méltatlan bármiféle további reflexióra. De mivel

3. emezek nyughatatlansága ezidáig sem csillapult, megjelent egy harmadik feljelentő, Nikola István, aki nemcsak saját, hanem más barátai és rokonai, Lovcsánszkyak nevében O Legfényesebb Felségének Trónja előtt egy sokkal sértőbb vádiratot terjesztett be ellenem. De mit is? Egyedül csak Nikola István alakoskodását mutatja meg ez! Hogy pedig ez részletesebben kitűnjék;

4. bizonyítom a 4. mellékletben, hogy a saját barátai és rokonai, és valamennyi Lovcsánszky, akiknek nevében ebben nyíltan tanúskodott, az egész Nikola-féle vádiratról semmit sem tudtak, és azzal nem is kívántak egyetérteni. Mely okból

7 Utalás Werbőczy Tripartitumá-ra. Az I. rész 114. cikkelye (A gyámság második fajáról, mely nevezettnek hívatik) a végrendeletileg megnevezett gyámról szól; a 121. cikkely (Azon esetekről, melyekben az atyafiak nem bocsáttatnak gyámság viselésére) azt határozza meg, mely négy esetben nem töltheti be a gyám tisztét rokon; a 123. cikkely (Hogy a gyámok híven tartoznak a gyámság tisztét viselni, és hogy hányféle okból válnak gyanúsakká?) a tisztséget be nem töltő gyám felelősségéről szól, illetve arról, mely körülmények tehetik gyanússá a gyámot.

8 Az 1715:68. törvénycikk „az árvákról s azok gyámjairól és gondnokairól” rendelkezik. Az 1765:26. törvénycikk ezt a korábbi törvényt módosítja és szigorítja a „gyámoltak”, azaz a gyámság alatt lévők érdekeit védvén.

219