Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)

Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Csomortány Levente–Gömöry Judit: A szentendrei Pajor-kúria építéstörténete. A falkutatás eredményei

Csomortány Levente — Gömöry Judit: A szentendrei Pajor-kúria építéstörténete - A falkutatás eredményei

2. kép

Szentendre város 1808-as felmérés alapján készített térképe (FEMÚZ, T 74.651.1)

Szilágyi Márton a Pajor Gáspár életútjától szóló írásában hivatkozik egy 1808-as forrásra, amely a Pajor-ház udvarán talált római kori leletről számolt be.33 A forrás a következőképpen írja le a lelőhelyet:

„Amidőn Toth-Liptsei Pajor Káspár Ur, az Orvosi Tudományoknak Doctora a’ maga házában, a’melly á Városnak bé-menetelén a Sz. Endrei hegyeknek alján olly móddal épült, hogy annak első emeletéből a’ folyosó által az kertben menedék vagyon, ugyan abban az eresztékről való víz tsorgásoknak felfogására egy méllyebb gödröt tsináltatna, véledenül a’ munkások négy lábnyi mélységben olvasztott vasból lévő darabakon, és némelly fazékas munkából készült eszközökön kivűl, a’mellyek többnyire veres szinüek valának, hat Római Régiségeknek maradványaira is akadtanak, a’mellyek egy halomban öszve hányva valának, és Severus Alexander Császárnak idejét, és Aquineum városának helyhetését mutatják [.. ,].”34

Bár Szilágyi úgy véli, hogy az épület nem azonosítható, a leírás és a helyszín ismeretében a lelőhelyet egyértelműen a mai Kossuth Lajos utca - az egykori Budai utca — 5. számú épülettel azonosíthatjuk. Pajornak több szentendrei ingatlana is volt az 1808-as telekkönyv szerint, de ezek közül egyetlen helyszínre sem illik úgy a leírás, mint erre a házra.35 Ez alapján tudjuk tehát, hogy ekkor már egy egyemeletes épület állt a Pajor-telken. Alaprajzára, kialakítására vonatkozóan további adatok nem maradtak fenn. Az 1808-ban készült térkép és telekkönyv egyaránt közli a 860 négyszögöl méretű telek akkori állapotának pontos felmérését, de nem ábrázolja a telken álló épület alaprajzi kontúrját (3. kép). Azt azonban az ekkori térképről tudjuk, hogy dél felől a telek szomszédja a görögkeleti temető volt.

33 Szilágyi 2007: 51.

34 Magyar Kurír 1808: VI. melléklet, 35-40.

35 MNL PML, V.307.C.1, III. 30 (a kertje), 51 (a majorsága). Mindkét telek a Bükkös-pataktól délre, lakóházától nem messze helyezkedett el. A lakóházzal ellentétben e telkek tulajdonjogát 1847-ben egyedül Pajor Titusz nevére jegyezték be.

20