Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)

Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből

Vegyes közlemények Kiss Béla története nem egyedi eset, bár hazánkban őt tartják az első ismert sorozatgyilkosnak. Több kéksza­kállú herceg sorakozhat fel a történelem színpadán. Gondoljunk csak Charles Perrault Lúdanyó meséi közül A Kékszakállú hercegről szóló elbeszélésre. A mese alapjául az eredeti kékszakállú herceg, Gilles de Rais története szolgált. Franciaország fiatal marsallja, Jeanne D’Arc egyik katonája, bohém életet élt. Családja ezt nem nézte jó szemmel. Ráadásul vára környékéről gyermekek tűntek el. Az 1426 óta zajló gyermekgyilkosságok rejtélyére talán sosem derült volna fény, ha Gilles de Rais nem keveredik botrányos históriába. A Saint-Étienne-de-Mermorte várában lévő temp­lomot embereivel körülvette, fegyverrel tört be Istenházába, majd megfenyegette a papot. Az eset nagy felzúdulást keltett, vizsgálatot indítottak Rais ellen. Gyermekek meggyilkolásával, szodómiával, démonok megidézésének gyanú­jával állították bíróság elé. 140 kisfiú és lánygyermek megrontásával és megölésével vádolták. Beismerte a rémtetteket, 1440-ben Gilles de Rais-t kivégezték. Gilles de Raisről elterjedt pletyka feltehetőleg fikció. A vádak mögött a fiatal marsall ellenségei álltak, akik a férfi földjét akarták megszerezni.184 A 19. századnak sem kell nélkülöznie saját kékszakállú hercegét. Schenk Hugó személyében, a jó megjelenésű, elegáns férfi Linzben élt feleségével és gyermekével. Mérnökként mutatkozott be az áldozatainak, akiket a cselédség soraiból válogatott. Házasságot ígért nekik, kirabolta őket, majd segédjeivel végzett az átvert nőkkel. Schenk Károly és az egyik barátja, Schlossarek Károly segédkeztek a gyilkosságok elkövetésében. A rendőrség hamar elfogta Schenket és testvérét, akiket négy nő meggyilkolásával vádoltak. A házkutatás során a rendőrök az áldozatok ékszereit és más sze­mélyes tárgyait is megtalálták. A gyilkosok a következő kiszemelt áldozatnak ajándékozták az ékszereket, így Schenk Hugó szeretőjének ajándékai is perdöntő bizonyítékként szolgáltak.185 A gyilkos szeretőjét, Höchsmann Emíliát az Újvilágba való kivándorlással hitegette.186 A gyilkosságban segédkező Schenk Károlyt életfogytiglani börtönre, míg a két tényleges elkövetőt Schlossarek Károlyt és a gyilkosságsorozatok szellemi atyját, Schenk Hugót kötél általi halálra ítélték, amelyet 1884. április 22-én végre is hajtottak.187 A bűnügy a korabeli sajtóban nagy visszhangot kapott, és rendőri ponyva formájában is napvilágot látott az eset. Kiss Bélával szinte egy időben tevékenykedő, a francia sorozatgyilkos, Henri Désiré Landru is hasonló módon járt el áldozataival. Landru tizenegy nőt ölt meg. A per során az ügyvéd nem tudott holtesteket felmutatni, így másodlagos bizonyítékok alapján ítélték halálra a vádlottat. Landru ártatlanságát bizonygatta. A francia rendőrök számára Landru neve nem volt ismeretlen 1900-as évektől bizonyos időközönként börtönben ült kisstílű csalásokért. Újságokban társ­kereső hirdetéseket adott fel, amelyekben özvegyekre, vénlányokra vadászott, majd udvarlással, ígéretekkel kicsalta a nőktől a vagyonukat. A kirabolt áldozatok a rendőrséghez fordultak. Landru ellen elfogatóparancsot adtak ki. A férfinek el kellett tartania négy gyermekét és feleségét, ezért úgy döntött, folytatja a szélhámosságot. Taktikát váltott, kirabolt áldozatait megölte. A szélhámos mérnöknek adta ki magát, álnevet vett fel. Székhelyét a Párizs melletti Gambaisba tette. Itt ölte meg az átvert özvegyasszonyokat, akiknek holtestét átalakított tűzhelyében megégette, így tüntette el a holttesteket. Első áldozatát 1914-ben ölte meg, ezt követte még tíz másik szerencsétlenül járt nő. A meggyilkolt asszo­nyok rokonai kerestették az eltűnteket, de mindhiába. Landrut 1919-ben fogták el. Másodlagos bizonyítékokat tudtak felsorakoztatni ellene. A rendőrök megtalálták lakásán az eltűnt nők személyes holmiijait. A rend őrei a tűzhely mellett emberi csonttöredékeket, ruhamaradványokat, gombokat találtak. Henri Désiré Landru kihallgatásai három éven át zajlottak különböző szakértők bevonásával. A Gambais-i Kékszakáll - ahogy a sajtóban nevezték - mindent tagadott. A másodlagos bizonyítékoknak köszönhetően 1922. február 22-én guillotine által kivégezték.188 Kiss Béla történet közel egy évszázad elteltével úgy tűnik, hogy még mindig aktuális, hiszen angolszász zeneka­rokat189 neveznek el a gyilkos bádogosról, dokumentum-, illetve horrorfilmet190 készítenek a történetéről. A cinkotai Kékszakáll bűnhistóriájának feldolgozása tovább már nem várathatott magára, mivel alakja a média hatásának köszön­hetően újra és újra felbukkan.191 184 Kulcsár 1984. 368-385. Bővebben: Wolf 1980. 185 Budapesti Hírlap 1884.január 11-14; Le Matin 1884. március 17. 186 Budapesti Hírlap 1884. január 14. 187 Budapesti Hírlap 1884. április 22—23. 188 A történetről népszerűsítő formában: Híres címlapsztorik 2003: 32—37. 189 https://myspace.com/belakissband (Utolsó letöltés: 2013. szeptember 14.) 190 http://www.bela-kiss.eom/#en_trailer (Utolsó letöltés: 2013. szeptember 14.) 191 A történetről népszerűsítő formában legújabban: Faragó 2012: 1—13; Csere 2007. 203

Next

/
Thumbnails
Contents