Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből
Vegyes közlemények A műfaj a hosszú 19. század során mindvégig népszerű maradt, a vidéki közönség az első világháborút követően egészen az 1920-as évekig109 hűségesen „fogyasztotta” a bűnügyi ponyvairodalom termékeit. A kiadók tömérdek mennyiségben árasztották el a piacot a véres históriákat ecsetelő, jelentős hasznot hozó füzetekkel. Pontos statisztikai adatokkal ugyan nem rendelkezünk, de a bűnügyi ponyva jelenléte arra utal, hogy a borzongásra éhes olvasók egészen addig igényt tartottak ezekre a történetekre, amíg a megjelenő modernebb műfajok, a kiforrott bulvársajtó ki nem szorították őket a médiapiacról. A cenzúra elvárásainak megfelelően a ponyva végén kötelezően szerepelnie kellett valamilyen moralizáló eszme- futtatásnak, amely nyilvánvalóvá tette az olvasók számára, hogy a szerző elítéli a bűntettet, és egyben figyelmezteti őket arra, hogy ha nem akarnak a gyilkos sorsára jutni, akkor maradjanak az erény útján.110 A Kiss-féle gyilkosságokat elbeszélő kiadványokban is megtalálhatóak ezek az okító részek.111 A ponyvák démonizálják, természetfeletti negatív erővel ruházzák fel és valóságos ördögfajzatként, vadállatként tüntetik fel a hírlapokból ismert gyilkost.112 A ponyvák szerzői jócskán elrugaszkodnak a valóságtól, egy szélsőségesen negatív tulajdonságokkal felruházott, megkonstruált gyilkos figuráját kínálják fel az olvasóknak. A hatás fokozása érdekében az újságokból ismert, valósághoz valószínűleg közelebb álló történetet számos kitalált elemmel bővítik ki.113 E kisművek stílusából, verseléséből, fogalmazásmódjából nyilvánvaló, hogy ezek elsősorban a kevésbé művelt, alacsonyabban iskolázott paraszti közönséget kívánták megszólítani. Ezt támasztja alá, hogy a szövegek ritmikusak, azaz a falusiak számára ismerős és kedvelt beszédmódot használják. A páros- és félrímek, az egyszerű, mindenki számára érthető hasonlatok,114 metaforák, illetve a különböző helyesírási hibák, elírások mind-mind arra utalnak, hogy a célközönség feltehetően az igénytelenebb falusi olvasó volt.115 A ponyvák a mese hagyományvilágából jól ismert elemekkel, szófordulatokkal tarkítják a gyilkosságok elbeszélését.116 A ponyva a valóság egyes elemeit kiemeli, bizonyos eseményeket, cselekedeteket, személyeket előtérbe helyez, másokat pedig háttérbe szorít.117 Ezek a könyvecskék fontos szerepet játszottak a Kiss Béla jelenség létrejöttében. A kulcs a ponyva kultivációs technikájában rejlik, aminek köszönhetően a bádogos főhőssé válik, míg Nagy János alakját teljesen mellőzik. Hiába olvashatunk a sajtóban a cinkosról, ez a tény a ponyvában reflektálatlanul marad, a ponyvaírók ebejtik a teljes igazságot az olvasóik elől. A szerzők a sajtóból nyilván jól ismerték az ott leírt eseményeket, erre utalnak például az áldozatok és a körülmények pontos leírásai. A tettestárs Nagy eltüntetése Kiss Béla figurájának továbbélését, alakjának felnagyítását segítette elő. A kis könyvecskék a (konstruált) „valóság” újságokból megismert képeit rakják újból össze és egy átformált, erkölcsi tanulságokkal dúsított változatot tárnak az olvasók elé. A kultivációs elmélet szerint minél alacsonyabban iskolázott valaki, annál több, az ellenkultúra körébe tartozó ponyvát olvas, illetve hallgat felolvasások útján.118 Hiszen ne felejtsük el, hogy korszakunkban az alacsonyabb társadalmi státuszú néprétegek körében igen magas az analfabéták aránya, így a történetek szóbeli terjedése, továbbadása nagy jelentőséggel bír. A reformkorban népszerűvé vált betyárponyva idealizálja a főhőst, a nép gyermekét, ezzel ellentétben a rendőrponyva befeketíti a bűntett elkövetőjét.119 A kriminális ponyvák eljárása a kora újkori kivégzés rítusának örökségével magyarázható, azaz az egykori valóságos cselekvéssorozat a ponyvában szublimálódik.120 A kora újkori Európában a gyilkosokat többnyire megkínozták, majd nyilvánosan kivégezték.121 A tömeg előtt végrehajtott büntetés elsődleges célja az volt, hogy látványosan demonstrálva állítsák helyre a törvényes társadalmi rendet. A testet pedig azért büntették, hogy az a kínok által megtisztuljon. Ráadásul az elítélt testén sokszor nem csak a hóhér állt bosszút, hanem az a nép kollektív támadásainak céltáblájává is vált. A hatalom, a fennálló rend megerősítésének szimbólumaként a 109 Kutatásom során csak egy-egy ponyvát találtam, ami az említett időpontnál később jelent meg, de úgy vélem, hogy az előbbi állítás általános érvénnyel bír. 110 Békés 1966: 9-13. 1,1 „Nem mossa le bűnödet, száz pokol és tisztítótűz / Szégyenfolt a világnak, / Milliók átkot kiálltnak, / Átkot rád mennydörögve, / Bárhol fekszel dögölve!”Tüzér 1916: sz. n. 112 „[...] az asszonyirtó szörnyeteg Kiss Béla, akár vadállat, akár hiéna”. A cinkotai asszonyirtó 1916: sz. n. „Gyilkos! Véreb! Ordögfajzat!” Tüzér 1916: sz. n. „Azt hirdeti most a dobos, vadember volt a bádogos, / Vadnál vadabb és gonoszabb, / Az ördögnél százszor rosszabb.”. Honfi 1916: sz.n. „Kiss Béla bádogos az a bestia”; „Hogy tudott ember ily állattá lenni, Hogy tudott ember ily szörnyűt megtenni.”; „Az ilyen gazembert nem lehet szánni, / Ha pedig elpusztult átok porára / Még a sirba sem lehessen nyugvása.”^ czinkotai bádogos 1916: sz. n. 113 „Ivott egy kis gugyít rá, / És lefeküdt az ágyába, / Mint akinek a szénája / Rendben van, úgy hortyogott, / Álmában is mosolygott.’’Tüzér 1916: sz. n. 114 „[...] úgy élnek, mint a gerlepár, nála a menny üdve vár”.Tüzér 1916: sz. n. 115 „Hozván papirost, tentát, És vagy tíznek még e napon, Irá testamontemát.”Tüzér 1916: sz. n. 116 „[...] elállt szeme, szája”; „Ilyet nem hallott még az emberi lélek, amit Kiss Béláról itten elbeszélek”.^ cinkotai asszonyirtó 1916: sz. n. 117 Bajomi-Lázár 2007: 187-188. 118 Bajomi-Lázár 2007: 187-189. 119 Csepeli-Mátay 2001: 88-91. 120 Mátay 2009: 75-100. 121 Bővebben Dülmen: 1990. 195
