Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből
Vegyes közlemények Trádler Henrietta A cinkontai „Kékszakáll” Egy sorozatgyilkosság értelmezései* Gyermekkorunk jól ismert alakja, a kékszakállú herceg, a 19-20. század fordulóját követően életre kelt Kiss Béla, cinkotai bádogos személyében. A „magyar KékszakálT-ként* 1 elhíresült bádogos meggyilkolt „feleségeit” hét nagy bádoghordóban helyezte örök nyugalomra. A korabeli média azonnal felkapta a korántsem mindennapi esetet. A sajtóorgánumok az áldozatokat a cselédek sorából származtatták, illetve kimerítően elemezték a gyilkos személyiségét, indíttatásainak okait. Jelen tanulmányban arra törekszünk, hogy a gyilkos, a cinkos és a szerencsétlenül járt nők életét rekonstruáljuk, a napilapokban az üggyel kapcsolatos megjelent diskurzusokat elemezzük.2 A hatóságok a gyilkost, Kiss Bélát halála miatt nem tudták felelősségre vonni, csak segédjét, Nagy Jánost. A Budapest Főváros Levéltár gyűjteményében Nagy János peranyagának csupán végzése és a gyilkosságok leírása, illetve a tanúvallomások találhatóak meg, ezek azonban csupán korlátozott információkat tartalmaznak. Esetünkben a korabeli sajtóban megjelent cikkek valóságtartalmát tudja ez a forrásanyag részlegesen alátámasztani. Az utókorra maradt levéltári anyagot a korabeli sajtó publicisztikáival tudjuk kiegészíteni, így ismerhetjük meg a viszonylagos történeti (helyenként nyilván konstruált) valóságot. Az esetet a sajtó, mint szenzációt prezentálta. Napról napra értesítették a publikumot az új fejleményekről. A korabeli sajtó jellegzetessége, hogy a különböző bűneseteket aprólékos részletességgel igyekezett bemutatni. Az újságírók egymást túllicitálva gyűjtötték össze az esetekről szerezhető információkat. Általános gyakorlatnak számított, hogy a kiküldött újságírók a tárgyalásról több oldalon keresztül, sőt olykor több napon át tudósítottak, gyakorta szó szerint idézve a vádlott, a védő, illetve a bíró szavait. így a cinkotai asszonygyilkosság kapcsán hiányosan fennmaradt peranyagot az alábbiakban az ilyen módon keletkezett sajtóforrásokkal egészítettük ki. Egy bűn krónikája A korabeli média napra készen tájékoztatott az ügy fejleményeiről.31916. május 10-én reggel a korabeli napilapok sokkoló hírt közöltek olvasóikkal: ,A cinkotai bádogos meggyilkolt hét nőt”.4 (1. kép) A hordók felfedezésének pillanatát a napilapok különbözőképpen idézik fel. A Budapesti Hírlap szerint május 9-én a cinkotai Kossuth Lajos utca 50. számú ház tulajdonosa, Kressinszky Márton és az épületben lakó gyógyszerész, Takács István a ház felújításához kerestek építőanyagot. Korábban egy bizonyos Kiss Béla nevű bádogos szintén ott élt, ám őt a háború kirobbanását követően besorozták katonának. A kutakodás során a háztulajdonos és bérlője a mester lezárt kamrájába is benéztek.5 Kiss, mielőtt bevonult a seregbe, arra utasította a bejárónőjét, hogy tartsa távol a kíváncsiskodókat az óltól és a fáskamrától. A tu* Ezúton szeretnék köszönetét mondani Mátay Mónikának, akinek segítsége, tanácsai, javaslatai nélkül ez a tanulmány nem jöhetett volna létre. 1 Le Petit Párisién 1916. május 11.3. 2 Az idézeteket a mai helyesírás szabályainak megfelelően közlöm. 3 A téma feldolgozása során a bűnügyekről leginformatívabb sajtóorgánumokat Az Est, A Hét, az Alkotmány, A Nap, a Friss Újság, a Népszava, a Pesti Hírlap és a Világ számait vizsgáltam meg. Ezeken kívül a digitalizált francia sajtó két bulvárlapjában, a Le Petit Párisién és a Le Matin két számában találtam a magyar Kékszakállról információkat. így legalább egy nyugat-európai ország sajtójában nyomon követhettem az eset megjelenését, gyakoriságát. 4 Pesti Hírlap 1916. május 10. 8-9. 5 BFLVII.l.d. 2855/1916. 185
